Árpád ébredése: igazi látomás- és jutalomjáték

Az augusztus 20-ai ünnepi programok sorába illeszkedett a Szabad Színház farce műfajú, bőséges humort tartalmazó előadása Árpád ébredése címmel. Az ősbemutatóra a Fehérvári Civil Központ előtti téren került volna sor, hiszen alapvetően szabad térre szánt műfajról van szó.  Ám az időjárás miatt a szervezők jobbnak látták a központban megrendezni a darabot, amelyre így is szép számú érdeklődő volt kíváncsi. Annál is inkább, hiszen abszolút fehérvári produkcióról van szó: a szerző Adorján Viktor író, rendező, színháztörténész, aki a Szabad Színház rendezője, Nagy Judit felkérésére írta meg az Árpád ébredése című látomásjátékot az Aranybulla-emlékév apropóján.

Az Aranybulláról természetesen a helyzetkomikumokban bővelkedő darabban is szó esik, s a közönség egyéb történelmi jelentőségű személyek, események bevonásán keresztül jut el Árpád fejedelemtől és a honfoglalás korától a viszontagságos 20. századig. Látjuk közben a hét vezért (vagyis itt hat, mert egy csak jelzésszerűen van jelen...), megtörténik előttünk a vérszerződés, látjuk az Andrások és más uralkodók ideje alatti bonyodalmakat, az Imre herceget felnyársaló vadkant – szóval bőséggel adagolják a történelmi tényeket, amelyek azonban ebben a formában egyáltalán nem fekszik meg a gyomrunkat.

Az események krónikása Szabó Miklós Bence, a darabhoz pedig a Hungarikum együttes (Kremnitzky Géza és Mudris Anett) komponált szép, komoly zenét és éneket, ami egyes részeket emelkedettebbé tesz.

Az ősbemutató után a szerzőt, Adorján Viktort kérdeztük, aki összességében nagyon elégedett volt a produkcióval. Megtudtuk: Nagy Judit még a télen kérte fel a darab megírására a 2022-es ünnepi évre. Viktor gondolkodóba esett, mert széles időintervallumot, körülbelül 800 évet kellett összefogni. Ezért egy gondolati láncra fűzte föl az egész történetet, ez pedig a magyar szuverenitás, illetve a hatalommegosztás.

Valóban egészen a honfoglalás előtti időktől indított, és abszolút történelmi tényekre alapozott. A vérszerződés típusú megegyezések például Géza idején még használt jog- gyakorlatok voltak a magyarok között. Bekerült a történetbe Szent István országfelajánlása, II. András idején pedig az Aranybulla, ami megerősítette a hatalommegosztást. Ez a szemlélet 1848-ig, sőt utána is gyakorlat maradt, és a mai napig is szükség van erre a fajta gondolkodásra – fogalmazott Adorján Viktor, hozzátéve:  – Az előadás a végén ugyan már kicsit másról szólt, így az eredeti gondolati szál a szuverenitásról valamelyest elhalványult, ám ez nem baj. Rengeteg új rendezői ötlet került bele a produkcióba, Nagy Juditnak köszönhetően. A dalbetétek közül volt, amit én írtam, ám az eredeti szöveg alapján Kremnitzky Géza és Mudris Anett szerezte a dalok nagy részét. Úgy vettem észre, hogy a közönség is elégedett volt.  
Ez bizony biztonsággal állítható, hiszen a taps sokáig szólt a Szabad Színház színészeinek, akik idén a Királyi Napokon belül lényegében itt tudták megmutatni magukat.  Reméljük, hogy az előadás még látható lesz valamikor az ünnepi évben, akár az eredeti tervek szerint, szabad téren, akár belső helyszínen. Hiszen az már kiderült, hogy ott is működőképes...