Az írás hasson

2022.06.24. 08:00

Verses- és prózakötet is megjelent P. Maklári Évától és László Zsolttól

A Vörösmarty Társaság kiadványaiként, a 93. Ünnepi Könyvhét helyi eseményeinek sorában mutatták be P. Maklári Éva és László Zsolt új könyveit.

Bokros Judit

A Széna Téri Tagkönyvtárban Bakonyi István irodalomtörténész (balra) beszélgetett László Zsolttal, akinek szövegeiből P. Maklári Éva olvasott fel

Forrás: Bokros Judit / FMH

A Széna Téri Tagkönyvtárban Bakonyi István irodalomtörténész (balra) beszélgetett László Zsolttal, akinek szövegeiből P. Maklári Éva olvasott fel

Forrás: Bokros Judit / FMH

Mindkét szerző többkötetes, s míg P. Maklári Éva harmadik kötetében ezúttal kizárólag versekkel jelentkezett, addig László Zsolt éppen elhagyta azt a műfajt, amelyben korábban sűrűn alkotott. Vagyis új, Függőhíd a semmiben című könyvébe döntően prózai írásokat gyűjtött össze az elmúlt időszakból, egy-egy verssel kiegészítve.

S hogy mi az oka a líra, a vers háttérbe szorulásának? A házigazda, Bakonyi István irodalomtörténész először erről kérdezte a kötet bemutatóján László Zsoltot, a Vörösmarty Társaság Vár című folyóirata versrovat szerkesztőjét a VMK Széna Téri Tagkönyvtárában. 

A szerző úgy vallott: nem kíván babérokra törni, csak úgy érzi, hogy mostanság nem lehet a meghallgattatás kedvezményezettje. Nem az ő ideje járja a lírában. Ömlenek a versek a világhálón, rengeteg a könyv, s ezek között sok a jó és sok a nem olyan jó is. Túlkínálat van, ő pedig inkább az olyan műfaj felé fordult, ami érzése szerint kevésbé van jelen a mai magyar kortárs irodalmi életben. 
Ez pedig a novella, a kispróza, amelyet talán a fiatalok is könnyebben olvasnak. A prózán belül azonban neki mindegy, hogy novelláról, elbeszélésről van-e szó, mert a kategóriák sose foglalkoztatták. Számára egy a fontos: hasson az írás! – vallotta László Zsolt, aki példakép gyanánt Tamási Áront és Ernest Hemingwayt nevezte meg.

A költészettel, a versírással egyfajta missziót vállalt, egy korszakot akart rögzíteni, és azt már megtette. A prózába a személyességet mentette át, szövegeit személyes élmények alapján írja, ami szerinte ma kevésbé jellemző.

Összegzésképp azért László Zsolt úgy fogalmazott: egyelőre nem tudja, hogy visszatér-e a vershez.

A prózáknál mindenesetre könnyedet, humorral, iróniával átitatottat és lírai képekkel teli, megható írásokat egyaránt találunk. Ezekből ízelítőt is kaptunk P. Maklári Éva, a szerző, valamint Bakonyi István felolvasásában. 

Nem sokkal ez előtt az esemény előtt mutatták be a társaság egyik alelnöke, P. Maklári Éva Kapuk című verseskötetét. Éva – aki maga illusztrálta könyvét – ugyancsak szerkesztő a „Vár”-nál, ám ő a prózákkal foglalkozik. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezett esten Ködöböcz Gábor irodalomtörténész méltatta a szerzőt. Az Előszót szintén ő írta, s abban úgy fogalmaz: „… a költő egyik legfontosabb törekvése, hogy a káosz helyén rendet, a homály helyén világosságot teremtsen…”. Kiemeli továbbá a „súlyosságában szerény és szerénységében súlyos verseskönyv” erényeit, így például azt, hogy P. Maklári Éva a világomlás és a riadalmak közepette is hittel és reménységgel vall az élet szépségeiről.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában