A Vörösmarty Színház tantermi előadásban foglalkozik a zaklatással, és az önértékelési problémákkal

Zaklatás. A szótárak és a fordításra szakosított portálok szerint elsődlegesen ezt jelenti az angol bullying kifejezés, ami szép lassan, a küszöb alatt szivárgott be a magyar köztudatba. Ez az egyetlen szó a zaklatásnál jóval többet rejt magában, még sincs rá igazán találó kifejezés a magyar nyelv végtelennek tűnő tárában. 

Hogy egy kicsit közelebb hozzuk a szó és a mögötte rejlő cselekménysorozat jelentését, az ELTE tudományos írását vesszük példaként, mely szerint a bullying definíciója: „Szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó. Kiegészítő szereplői a jelenségnek a »szemlélők«, akik kulcsfontosságúak. Ha közülük csak egyvalaki is képes beavatkozni, a dinamika megtörhetővé válik, a játszma más irányt vehet.” 

A meghatározás mértani pontossággal tárja elénk a jelenséget, amelyet tantermi előadás keretében vitt színre a Vörösmarty Színház. A Kerkay Rita rendezte Multiverzum, 7 nap címet viselő darab két 14 éves kamasz lány naplóbejegyzésein keresztül tárja fel a bántalmazóvá és áldozattá válás folyamatát. A tanórányi hosszúságú előadás során Ballér Bianka és Kiss Diána Magdolna tolmácsolásában a látszaton túl előtérbe kerülnek az emberi viselkedés hátterében megbújó problémák, melyek olykor kiváltó okokként vezethetők vissza egy-egy attitűdre. 

Legutóbb – kivételesen – a tanterem helyett a Kozák Stúdió adott otthont az edukációs szerepet is betöltő előadásnak, mely után a jelenlévő hermannos diákok Lőrincz Zsuzsa színházi szakember segítségével közösen dolgozhatták fel a látottakat. A történet két kamasz lány kapcsolatán keresztül mutatja be a bullying jelenséget. Bianka és Dia – a darab szereplői – első ránézésre teljesen különböző személyiségek: a bántalmazott és a bántalmazó – gondolhatja a jelenlévő a darab első perceiben. A történet kibontakozásával azonban a néző számára is világossá válik a viselkedések mögött megbújó, arra hatást gyakorló lelkiállapot. 

A lányok naplóbejegyzéseinek folyamán haladva napról napra derül ki mindaz, ami csak otthon, a négy fal között látható: a családon belüli erőszak, a toxikus kapcsolatok és a gyermekkori csalódások a háttérből, szinte észrevétlenül befolyásolják a bántalmazó és a bántalmazott viselkedését. A kettejük közt feszülő ellentétet tovább fokozza kortársuk, Dávid – a színen egy kisplasztika testesíti meg –, aki Biankához és Diához is kötődik így vagy úgy, s a konfliktus tetőpontján egy végzetes cselekedet tűnik csupán megoldásnak…