Zichy Ágoston apjától, Ferenc Szerafintól örökölte meg a kálozi kastélyt

– A Káloz-belmajori volt Zichy- kastély klasszicista stílusban épült, a XIX. sz. első felében. Eklektikus átalakítása a XIX. sz. végén történt. Hosszú évek óta a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet irodaként hasznosítja – írta volt az 1989-ben kiadott Közművelődés Fejér megyében című kiadvány. A cikkünkhöz mellékelt fényképfelvételek jóval korábbról, az 1902. évből származnak. A csoportképen sajnos csak Zichy Ágoston (sokszor csak Zichy Ágost névvel illetik a feljegyzések) egykori országgyűlési képviselőt és fiumei kormányzót tudjuk beazonosítani. 

Az 1810 körül épült kastély a századforduló idején került az ő birtokába, miután apja, II. Zichy Ferenc Szerafin, korábbi tárnokmester és törökországi nagykövet 1900-ban Kálozon elhalálozott. Ferenc Szerafin a kastélyt állandó jelleggel lakta élete alkonyán. Zichy Ágostnak fiúgyermeke nem született, így leánya, Zichy Anasztázia Auguszta örökölte a kastélyt. A lányból utóbb asszony vált, Széchényi György vette el, így lett nevében félig Széchényi a kastély. Anasztázia 1945-ig élt a kastélyban, amely azután az ébredő kommunizmus hatására kikerült a nemesi fennhatóság alól. Előbb lakásokat alakítottak ki benne, majd 1973 után a termelőszövetkezet irodáit. 

Zichy Ágostont (1852–1925) mint utazót tartja számon az emlékezet, illetve kicsit pontosabban a Kenyeres Ágnes szerkesztette Magyar életrajzi lexikon. E szerint egyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, ahol 1875- ben jogi doktorrá avatták. 1875–77-ben bátyjával, Zichy Józseffel bejárta Kelet-Ázsiát, a hátsó-indiai gyarmatokat, onnan Sziámba – ma Thaiföld –, majd Kínába és Japánba utazott, s Belső-Ázsián keresztül tért haza. 1878-ban Amerikában töltött fél évet. 1879-től volt országgyűlési képviselő, majd 1883-tól 1892-ig fiumei kormányzó, illetve egészen 1918- ig, lemondásáig, a főrendiház tagja. 

„A fiumei kormányzói állás eddig inkább méltóság, mint politikai hivatal volt, és a kormányzó személyének kiválasztásánál mindig az volt mérvadó: vajon az illető bir-e képességgel és anyagi eszközökkel arra, hogy a magyar kormányt kiválóképen az olasz lakosság előtt kellőképen képviselje” – írta volt a Politikai Ujdonságok 1883. november 7-i lapszáma. A citált cikk arról is írt, hogy Fiuméban akkoriban a helyi olaszok és főleg a horvátok egyre inkább mozgolódtak; nem tűrhették, hogy a város magyar vezetés alatt állt. 

„A jövendőbeli fiumei kormányzó ennélfogva nehezebb helyzetet talál most, s a kormánynak a kormányzó személyének kiszemelésénél annak politikai kvalifikácziójára is figyelmet kellett forditani. Zichy Ágost azokhoz az ifjú mágnásokhoz tartozik, a kik komoly tanulmányok által képesítették magukat politikai pályára” – dicsérte őt a régi újság.