Szegedi Kovács György költői estje Sárszentmihályon

A telt házas, mégis családias hangulatú beszélgetés során az életút elemzésén, legjelentősebb sarokpontjainak bemutatásán túl egy-egy lírai mű előadására is sor került Makkos Norbert versmondó és Oláh László vers- és prózamondó jóvoltából. 

Ezt akár Pilinszky is írhatta volna – említette egyszer versének olvasása közben Szegedi Kovács György egyik kortársa; a költő életútját, köteteit és verseit azonban most Bakonyi István méltatta. Az irodalomtörténész elmondta: olyan költőről van szó, aki évtizedek óta a mai magyar kortárs líra kiemelkedő képviselője. Ahogy a most bemutatott verseskötete címe: Fehér, úgy a benne szereplő versek is tisztaságot árasztanak. 

Szegedi Kovács az istenes líra újabb művelői közé tartozik, de távol áll tőle minden „hitbuzgalmi” megnyilvánulás. Pilinszky lírájának a nyomai sokszor érezhetők a verseiben, de nyilván számos más magyar költő munkássága is hatott rá. Harminc éve jelent meg az első könyve, de az még nem verseskötet, hanem novellák gyűjteménye volt. Azaz a szerző prózaíróként indult, s most költészetével kápráztat el bennünket.

Szegedi Kovács György szerényen mesélt az őt körülvevő hazai kortárs költő nagyságokról: 

– Bajor Nagy Ernő, a Szabadföld irodalmi rovatának legendás szerkesztője nagy szerepet játszott az indulásomban. Aztán az első versem az Élet és Irodalomban jelent meg 1988-ban, ami óriási dolog volt számomra. Ott találkoztam először Oravecz Imre Kossuth-díjas és Csajka Gábor Cyprian Radnóti-díjas költővel, akik sokat segítettek, támogattak. Később Takács Imrével, Bella Istvánnal, Csoóri Sándorral, Ágh Istvánnal, Nagy Gáspárral és Döbrentei Kornéllal is jó barátságot kötöttem, miközben költészetről, irodalomról elmélyedve beszélgettünk. Sokat jelentett nemcsak a munkásságuk, hanem az emberi hozzáállásuk, ahogy kezdő költőként fogták a kezem, bátorítottak és terelgettek a legjobb út felé.