125 évvel ezelőtt született

2022.04.06. 07:20

Életút és életmű egymásra hatásáról is szó esett a Hamvas Béla-esten

Hamvas Bélára emlékeztek a minap egy, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében rendezett beszélgetésen.

Bokros Judit

Balról Pletser Ádám, Weiner Sennyei Tibor, Erős Kinga és Kiss Diána Magdolna az esten

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

„Nem elég tudni. Meg kell valósítani.” Ez a Hamvas Béla-idézet volt a mottója a 20. század egyik legkülönlegesebb életművére és alakjára emlékező, emlékeztető rendezvénynek. A Kossuth-díjas íróra, filozófusra is hangsúlyosabban figyelünk 2022-ben, hiszen 125 évvel ezelőtt született. A rendezvény szervezője az Értékmentők csapata volt, vagyis az iGenerációért Egyesület, amelynek az elnöke Pletser Ádám.

 

Ő vezette a beszélgetést, amelynek vendégei Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, valamint Weiner Sennyey Tibor költő, író voltak. A Hamvas Béla-művekből választott, találó idézeteket pedig Kiss Diána Magdolna színművész olvasta fel.

 

A vendégek először is arról vallottak, mit jelent számukra Hamvas Béla és munkássága.

 

Erős Kinga a gimnáziumi éveit idézte fel, amikor egy Hamvas-mánia söpört végig az osztályon, és több művét is elolvasták. Érdekes volt megtapasztalnia, hogy amikor jó tíz évvel később, harmincévesen újraolvasta az írót, mennyire más élményt adtak a szövegek.

 

Weiner Sennyey Tiborról – aki Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve címmel írt könyvet, valamint avatott ismerője az életműnek – az derült ki, hogy húszévesen kezdte el olvasni az esszéket, mert a Szegedi Tudományegyetemen kialakult egy olvasókör. Érdekes, hogyan reagál a magyar emlékezet Hamvasra – tette hozzá Weiner -, akinek Lukács Györggyel volt vitája, és amíg neki megjelenhettek művei a szocializmusban, addig Hamvasnak nem. Csak 1980 után láthatott napvilágot, akkor azonban máris sok követőt szerzett a Karnevál című regényével.

 

Az elhangzott idézetek kapcsán fölmerült: Hamvas Béla élete és életműve nem elválasztható egymástól. Ahogy az életben, úgy az írásaiban is a hitelességre törekedett, az átvilágítást pedig mindig saját magán kezdte. Nem kötött kompromisszumot a hatalommal, még azért sem, hogy megjelenhessenek a művei. Így az addig könyvtárosként dolgozó Hamvas B-listára került, nem kapott nyilvánosságot, és kényszernyugdíjazták. Ezután kezdett Szentendrén földműveskedésbe, és ez idő alatt is alkotott. Később raktáros és gondnok volt több helyszínen.

 

Weiner Sennyey úgy véli: az életműben komoly csomópontok vannak. Ezek azonban akkor a legjobban észrevehetőek, ha a könyveket időrendben, a keletkezésük rendjében olvassuk. S a művészet hatása, szerepe sem választható el a Hamvas-életműtől.

 

Erős Kinga itt hozzátette: az irodalomtudományban az elmúlt harminc évben inkább az az irányzat uralkodott, amely szerint a művet és az alkotóját szét kell választani, a szövegeket önmagukban érdemes értelmezni. Bár e gyakorlatnak is vannak előnyei, ő maga nem ért vele teljesen egyet – éppen azért, mert például Hamvas esetében is óriási hatása volt az életútnak a művekre.

 

Amikor a második feleségével, Kemény Katalinnal közös otthonukat bombatalálat érte a 2. világháború alatt, akkor a kéziratok, levelek mellett tulajdonképpen az egész egzisztenciájuk megsemmisült. Hamvas legértékesebb művei nem is ekkor, hanem az 1950-es évek alatt vesztek el, amikor teljesen feketén „nyomták” a gépiratokat – mondta Weiner Sennyey Tibor.

 

Elhangzott még: a Karnevál című regényt Hamvas Szentendrén írta meg. Előzménye az Ördöngösök című kisregény volt, ezt dolgozta át később, mert elégedetlen volt vele.

 

Weiner Sennyey Tibor szerint az író könnyen félreérthető és -magyarázható, ezért jobb, ha mindenki maga olvassa és értelmezi a műveket az életút alapján. A modern ember válságán is segíthet az, ha tanulmányozzuk az írásait.

 

Az esten szó esett Hamvas és Weöres Sándor barátságáról. Utóbbi a mesterének tekintette az írót, és A teljesség felé című könyvét neki ajánlotta. Ám míg Weörest hagyták gyerekkönyveket írni, és ő ezt vállalta is, addig Hamvas a szocializmus időszakában semmilyen kompromisszumot nem akart kötni. 
Barátságuk talán ezért is szakadt meg, ám húsz év csönd után megkeresték egymást. Amint az Weöres levelezéséből kiderült: Hamvas írt neki, nem sokkal halála előtt, s biztosította arról, hogy barátságuk a hallgatás ellenére semmit nem változott…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában