Legyünk büszkék a felfedezőinkre

2022.04.10. 16:00

Almásy, akit egy film tett ­világhírű magyarrá

Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos kutatásaiért a minap a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta.

Tihanyi Tamás

Kubassek János: Legyünk büszkék a felfedezőinkre!

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Szerdán ő volt a vendége az Albatrosz Repülő Egyesület Öreg Sasok szakosztályának: Almásy Lászlóról tartott elő­adást a helyőrségi klubban.

 

– Jólesett a kitüntetés, és megvallom, meglepett – mondta. – Hálás vagyok azoknak, akik hatottak rám és segítettek az úton. Négy évtizede kutatom a magyar utazók és földrajzi felfedezők munkásságát, eredményeimről tanulmányokban, előadásokban, könyvekben számoltam be. Harmincegy könyvem jelent meg, Kőrösi Csoma Sándorról, illetve Almásy Lászlóról írt monográfiám négy kiadást ért meg. Célom, hogy azokat a magyar természettudósokat, geográfusokat, akik a világ földrajzi megismerésében jelentős szerepet játszottak, az új kutatási eredmények tükrében mutassam be.

 

A föld 108 országába jutott el, tagja volt például 1987–88-ban a magyar Afrika-expedíciónak, amely Teleki Sámuel nyomdokain járt. Egyebek mellett elsőként írt magyarul könyvet Thaiföldről és Tajvanról.

 

– Szerényen kezdtem, de a Magyar Földrajzi Társaság sok tagja segített: Becsei József professzor nevét szeretném kiemelni. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, feleségemnek és fiamnak, akik mindenben támogattak. Ez gyakran követelt lemondásokat a távollét és az anyagiak miatt, hiszen eleinte az utazásaimhoz és a kutatásaimhoz semmilyen anyagi forrással nem rendelkeztem. Amikor először Indiában jártam, tíz hónapig napi másfél dollárból éltem. Ez az ösztöndíjtalanság nyomorúságos és gyönyörű időszak volt, sok lemondással járt, de tudomásul kellett venni, más életet élünk, nem lesz nyaralónk, sem autónk, ha mindent a kutatásnak rendelünk alá. Aztán amikor már ismerték a nevem, sok meghívást kaptam, olyankor a meghívó fedezte a költségeket. De ehhez már produkálni kellett. Boldog vagyok, hogy mindig azt tehettem, amiben örömömet leltem.

 

Megemlítem, hogy amikor Stein Aurél sírjánál jártam Kabulban, némi dollárt adtunk a temetőőrnek, hogy tartsa rendben a sírt. Kubassek János szerint ma már sokfelé sikerült megoldani, hogy ez ne ilyen esetleges módon történjen.

 

– Jó példa a kabuli angol temető, de Indiában is védettnek nyilvánították Kőrösi Csoma Sándor sírját, vagy Almásy Lászlóét Salzburgban. De van, ahol ez nem történt meg. Állami erőforrások ilyesmire szerényen csordogáltak, most már jobb a helyzet, ám mindig lehet több figyelmet fordítani. Mint ahogyan sokat kell dolgoznunk azért is, hogy ezek a magyarok ismertebbek legyenek, de jó úton járunk. Almásyt például sokáig teljesen száműzték a köztudatból, még az Új magyar lexikonban sem szerepelt.

 

Arra célzok, hogy talán vélelmezett homoszexualitása miatt, vagy azért, mert Wehr­macht-tiszt volt, de a kutató határozottan kijavít.

 

– Almásy nem volt homoszexuális, ez annak ellenére valótlanság, hogy sokszor leírták még világlapokban is. Több tucat emberrel beszéltem, akikkel kapcsolatban állt, ők ezt mind cáfolták. Egyenes ági leszármazottjai vannak, három unokáját személyesen ismerem. Az lehetett a szóbeszéd oka, hogy volt egy bajtársa, egy német tiszt, akinek a fényképét fekete szalaggal átkötve az asztalán tartotta annak halála után. Almásy nagyon sikeres és eredményes kutató, katonatiszt és pilóta volt, aki az élet különböző területein állta meg a helyét. A német hadsereg tisztjeként szolgált, de a háború előtt és után közeli kapcsolatban állt az angolokkal is, akik nagyra becsülték. Nem volt náci, a kifejezés politikai állásfoglalás. Kapott vaskeresztet egy titkos sivatagi művelet során tanúsított bátorságáért: de az katonai kitüntetés.

 

Az angol beteg című filmről beszélgetünk, amely után Almásy László a világ egyik legismertebb magyarja lett. Kubassek János leszögezi, legyünk büszkék a felfedezőinkre, akár a spanyolok, a portugálok, az angolok és mások! Sőt, jobban: hiszen a magyarok nem gyarmatosításon, inkább tudományos célokért dolgoztak, így érdemelnek figyelmet és elismerést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában