Péntek Imre, öt megközelítésből

A jelenleg Zalaegerszegen élő, a mai napig publikáló Péntek Imre hatása a székesfehérvári, illetve a környékbeli irodalmi életre elvitathatatlan. A Lentiben született költő pályájának egyik fontos pontja a Kilencek írócsoporthoz való csatlakozás: velük szerepelt a híres Elérhetetlen föld című antológiában. Volt népművelő, egy ideig tanított, majd az újságírói pálya felé vette az irányt. Így került Székesfehérvárra is, ahol először egy évig, aztán 1985 és 1995 között tíz évig volt a Fejér Megyei Hírlap munkatársa, illetve főmunkatársa. Nem sokkal ezután az egykori, 1990-ben indult Árgus című irodalmi folyóirat alapítójaként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett. Fehérvárról azonban idővel távozott, és 2003-tól már a Pannon Tükör című folyóirat főszerkesztője volt egészen 2016-ig. A Dunai Limes című, 2017-ben útjára indított folyóiratnak főmunkatársa lett.

A József Attila- és Radnóti-díjas szerző első verseskötete 1974-ben jelent meg (Éjféli pályaudvar), a legutóbbi, verseket és prózákat is tartalmazó, Csipetnyi ég című könyve 2020-ban látott napvilágot. Akárcsak a Megviselt papírmúzeum című, művészeti írásokat tartalmazó kötet.  Ez utóbbiakat Székesfehérváron is bemutatták, méghozzá Bakonyi István irodalomtörténész elemzésével. A Csipetnyi égről írt szöveg a Péntek Imrét köszöntő irodalmi esten is elhangzott a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

A rendezvényre éppen a költő 80. születésnapját, február 27-ét követő napon került sor. A műsorvezető azonban az egészségügyi okból távol maradt Bakonyi István helyett a ház igazgatója, Jakubek Tiborné volt, így ő olvasta fel az irodalomtörténész említett elemzését is. Szép gesztusként egy videóinterjú egy részletét is bemutatták, hogy láthassuk Bakonyit, aki Péntek Imre régi barátja, pályatársa.

Az est hivatalos része után - a város nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte és ajándékozta meg Péntek Imrét - azon irodalmároké, íróké volt a terep, akik annak idején Péntek Imrével együtt tettek a fehérvári irodalmi élet felpezsdítéséért, vagy akik sokat köszönhetnek nekik pályájuk elindulása kapcsán.

A sort a költőként, esszéistaként is ismert L. Simon László indította, aki jelenleg a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Öt aspektusból mutatta be Péntek Imre "rendkívül termékeny" életművét, kiemelve a szerző különleges személyiségét. Először az alkotói munkásságról szólt, amely költői, írói és művészeti írói tevékenységből áll. Itt esett szó a Kilencek csoportról, valamint arról, hogy a költő idővel egyedi hangot alakított ki: egyszerre volt konzervatív és kísérletező, verseinek formabontó nyelvhasználata pedig meghatározóvá vált. Művészeti íróként módszeresen, jó ízléssel mutatta, mutatja be a kortárs képzőművészet tehetségeit. A második aspektus a hírlapírói: ebben a szerepben érzékelhető volt történelmi szemlélete és ragaszkodása a Pannon tájhoz. A harmadik aspektus az Árgus folyóirat elindításával a szerkesztői, főszerkesztői minőség. Itt L. Simon hangsúlyozta: nagy veszteség, hogy már jó ideje nincs meg a lap, hiszen az felzárkózhatott volna az ország legjobb folyóiratai - például a Jelenkor, az Alföld - mellé. Az Árgus nem csupán a helyi alkotóknak biztosított megjelenési lehetőséget, hanem kitekintést is adott, túlmutatott Fehérvár határain, képzőművészeti szempontból is igényesen.

A negyedik aspektus az irodalomszervező tevékenység, hiszen számos irodalmi est, kezdeményezés valósulhatott meg Péntek Imre közreműködésével. Az ötödik oldal a tehetséggondozás, vagyis az ígéretes ifjú szerzők támogatása, és ennek köszönhetően állhat itt maga is - utalt rá L. Simon László, aki némi személyes emléket is megosztott pályájának indulásáról, arról, hogyan bátorította Péntek Imre.

Hasonlót mesélt aztán Szegedi Kovács György költő is, aki a Fejér Megyei Hírlapban való első megjelenést köszönheti Pénteknek. Rajta kívül személyes emlékeket idézett és felolvasott még Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke, László Zsolt költő, Saitos Lajos költő, Balajthy Ferenc költő, Fenyvesi Ottó költő, író és Heiter Tamás költő, író. Nekik köszönhetően is kirajzolódott a fehérvári irodalmi élet egyik fontos, termékeny időszaka.

Az esten szó esett továbbá a Péntek Imre tiszteletére megjelent, A sokszögű ember című emlékkönyvről is, Cserta Gábornak, Cserta Balázsnak és Takács Lászlónak köszönhetően pedig megzenésített versek hangzottak el.