125 éve halt meg

2022.01.21. 18:00

Vajda János, a Gina-versek költője

Idén január 17-én volt százhuszonöt éve, hogy meghalt Vajda János költő, akinek életútja a Fejér megyei Válhoz is kötődik.

Bokros Judit

Az egykori váli erdészház, Vajda János gyerekkorának idillikus helyszíne

Forrás: FMH-Archív

Az egykori váli erdészház, Vajda János gyerekkorának idillikus helyszíne

Forras: FMH-Archív

„Mint a Montblanc csucsán a jég / Minek nem árt se nap, se szél / Csöndes szívem, többé nem ég; / Nem bántja újabb szenvedély.” 

Ez az első versszak általában mindenkinek ismerős Vajda János költőtől, aki egyik leghíresebb, Húsz év mulva című költeményében így idézi meg a szenvedélyt (és annak elmúlását), amely Ginához, vagyis Kratochwill Zsuzsannához kötötte.

 

Fejér megyében külön is figyelni szokás Vajdára, hiszen itt, Válon található az a kis ház, ahol nevelkedett. Édesapja uradalmi főerdész volt az Ürményi család birtokán, fiára pedig nagy hatást tett az a szép és nyugodt környezet, amelyben ifjúkorát töltötte. A váli táj, az erdő szépségeit megfogalmazó legismertebb verse A vaáli erdőben címet kapta.

 

A fölcseperedő fiú a középiskolát a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban kezdte, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. Verselni ez idő tájt kezdett, példaképének Petőfi Sándort tartotta. Hozzá hasonlóan maga is vándorszínésznek állt, ám ezt hét hónap után abbahagyta. Részt vett az 1848-as forradalomban, aztán a szabadságharcban is, amelynek leverése után egy ideig a váli birtokon húzta meg magát. Besorozták a császári hadseregbe, később az ország több pontján dolgozott földbecslő hivatalnokként, majd MTI-s forrás szerint 1853-tól Pesten újságírásba kezdett a Magyar Sajtónál. Kíméletlen kritikusként tartották számon, aki nem rejti véka alá a véleményét. A Nővilág és a Csatár című lapoknál szerkesztő is volt, de szembekerült az uralkodó politikai irányvonallal, a radikális polgárosodás programját hirdette, ezért helyzete egyre nehezebb lett (Aristides álnéven két, Lipcsében kiadott röpirat is fűződik a nevéhez). Idős korára magányos, visszahúzódó, betegeskedő emberré vált, akinek egyetlen, két évig tartó házassága volt egy nála 33 évvel fiatalabb nővel, Bartos Rozáliával. Maradandó szerelmes verseit azonban a már említett Ginához, egykori szállásadója lányához írta, akihez viszonzatlan szerelem fűzte. Sok költeményének hangulata tanúskodik életérzéséről, keserűségéről, meg nem értettségéről. 

Vajda végül hosszas betegeskedés után, 1897. január 17-én hunyt el Budapesten.

A költő, újságíró korabeli arcképe 

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap-archív

Emlékezetét a fehérvári Vörösmarty Társaság a megye költői között kiosztott, költészet napi Vajda János-díjjal őrzi. Úgy tudjuk, hogy a Ciszterci Szent István Gimnáziumban is hangsúlyosabban figyelnek a költőre az érettségi kapcsán. 

Vajda Jánossal és költészetével a középiskola 11. osztályában foglalkoznak. 

Tomorné Kucsera Ágnes, a Székesfehérvári Szakképzési Centrumhoz tartozó Jáky József Technikum magyartanára úgy tapasztalja, hogy leginkább Vajda szerelmi lírájával lehet megfogni a mai diákokat.

 

A költő szerepel a NAT-ban, de főleg azért, mert megelőlegezi Adyt. Fejér megyében a kötődés miatt aktuális: illeszkedik a középszintű érettségi „Regionális kultúra” témakörébe, Vörösmarty Mihály mellé. Ám kevés óraszámban foglalkoznak vele. 

A Ginával való kapcsolata, a gazdag férjet választő nő és az epekedő költő sorsa általában megmozgatja a diákok fantáziáját. Tudnak erre 21. századi példákat hozni, ezért közelebb kerül hozzájuk. A Húsz év mulva nagyon jól tanítható, és a lelkes, rajongó szeretet példájaként még most is értékelik a fiatalok – igaz, sokkal realistábban állnak a kérdéshez. 

A vaáli erdőben és a Nádas tavon című versek filozofikus hangulata azonban már kevésbé érinti meg a tanulókat.

A bicskei Vajda János Technikumnál a névadó költő szobra látható

Forrás: FMH-archív

A Lánczos Kornél Gimnázium magyartanára, ­Miklós Gábor szerint Vajda János költészete hidat képez Petőfi Sándor, Arany János, illetve a későbbi „nyugatos” líra, Ady Endre között. Erénye, hogy képes volt a megújulásra, hiszen pályája kezdetén a Petőfi-féle romantikát művelte. Amikor azonban megjelent a modern stílusirányzat, és előtérbe kerültek az újfajta költői eszközök, akkor az 1870-es években erre a korszerű költői hangra váltott. Ma már ez a költészet a diákok számára nehezen megfejthető, hiányzik belőle az irónia, így leginkább azokat fogja meg, akik komolyabban érdeklődnek a versek iránt. 

Miklós Gábor megemlítette még a Harminc év után és Az üstökös című verseket is, amelyekkel szintén foglalkoznak az órákon. Vajda János és költészete nem olyan hangsúlyos a tananyagban, hiszen az érettségiben sem szerepel annyira kiemeltként, mint például Ady vagy Arany. Pedig a versei jók, ezért akár komolyabb kultusza is lehetne – fogalmazott a pedagógus. 

A költő 1827. május 7-én született, ennek hamarosan 195 éve lesz, öt év múlva pedig akár „Vajda 200”-at is ünnepelhetünk…

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában