Az ég fedte fel a sírokat

2022.01.24. 07:05

Horrorfilmbe illő látvánnyal nyílt meg a föld, Bodajkon felfedve számos titkot

Immár 12 esztendeje kerültek a felszínre azok az avar- és honfoglaláskori sírok, melyek feltárását rögzíti Az avarok és magyarok Bodajkon című könyv. A kötetet és annak szerkesztőjét, Szücsi Frigyes régészt szombaton mutatták be a kisváros lakóinak.

Palocsai Jenő

Szücsi Frigyes beszélt az izgalmas, Bodajk környéki régészeti eredményekről

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Szücsi Frigyes beszélt az izgalmas, Bodajk környéki régészeti eredményekről

Forras: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Több évre visszanyúló hagyomány Bodajkon, hogy könyvbemutatóval ünneplik a kultúra napját. Wurczinger Lóránt polgármester elmondta: - Egy 12 éves, egyre halmozódó leletanyag kapcsán készült Az avarok és magyarok Bodajkon című kötet, mely a Proletár-földeken zajló ásatások részleteit és eredményeit mutatja be. Sok misztikus történet keringett annak idején, amikor ez az ásatás elkezdődött, hiszen egy természeti katasztrófával, egy áradással kezdődött az egész, mely leöblítette a talaj felső rétegét, és így kerültek felszínre sírok. A pontos helyszín a leletek védelme érdekében sokáig titokban maradt, majd 2016 környékén a régészek újra eljöttek és azóta egyre halmozódik a tudásanyag.

 

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntőjében visszaemlékezett a kezdetekre. Mint elmondta: - Ez a lelőhely nagyon közel áll hozzám, hiszen 12 évvel ezelőtt még régésztechnikusként ugyan, de azok között a kollégák között lehettem, akik elsőként értek a helyszínre. A múzeum akkori vezetése úgy döntött, hogy ezt a lelőhelyet fel kell tárni, nem hagyhatjuk, hogy az enyészeté legyen. Később Szücsi Frigyes vette át ennek a területnek az irányítását, aki évről-évre úgy szervezte azt, hogy egyre több önkéntes csapatot, egyetemet és kutatócsoportot vont be a munkába és ennek is köszönhető, hogy ilyen alapos és nagyszerű kötet született.

 

Beszéde végén az igazgató hangsúlyozta: - Tulajdonképpen minden ásatás célja és eredménye az, hogy utána egy kötet, illetve egy kiállítás, vagyis egy olyan produktum szülessen, amit a nagyközönség elé lehet tárni.

 

A Bodajkon bemutatott kötet szerkesztője a színpadon az mondta a valamennyi széket megtöltő hallgatóságnak: - A történet kezdetén, 2010-ben megduzzadt egy föld alatti ér, ami megnyitotta a földet. Az így keletkezett, Mór és Bodajk között húzódó szakadék alján csörgedező víz horrorfilmbe illő jelenetként emberi maradványokat, koponyákat és mindenféle emberi csontokat görgetett, és persze ezek mellett régészeti leleteket is.

 

A kötet születésével kapcsolatos kérdésre Szücsi elmondta: - Egy több mint ezer sírt rejtő avarkori temetőrészletet tártunk fel és egy szomszédos honfoglalás kori temetkezési helyet. A kötet összeállítása során a teljességre törekedtünk, ezért összegyűjtöttük a térség összes avar- és honfoglaláskori leletét.

 

Arra a kérdésre, hogy mennyire jellemző Bodajkra és annak környékére az avarok jelenléte, a szakember azt válaszolta: - Alapvetően igen nagy népsűrűség jellemezte az avar kort, ami azért is fontos, hiszen a magyar honfoglalás időszakát közvetlenül megelőző korszakról beszélünk. Most már valóban mondhatjuk, hogy az avarkori népesség tömegei éltek a honfoglalás idején. A magyarok etnogenezisének, szebben szólva néppé válásának egy igen fontos szála vezet minket vissza az avarkorba, amit éppen emiatt kell kiemelten kutatnunk. Bodajk, azon belül a Homoki-dűlő egy nagyon jelentős lelőhely, ahol feltárul előttünk az akkori élet egy szelete, hiszen a kezünkben foghatjuk azt a fémanyagot, azokat a csontokból faragott tárgyakat, kerámiaedényeket, tányérokat, melyek akkoriban mind a sírba kerültek.

 

A szakember beszámolójából kiderült, hogy a vizsgált sírok kialakításának idején még nem volt egyház, hiszen már vége volt a római kornak, de a kereszténység még csak búvópatakként volt jelen. A sírokba bekerült tárgyak a túlvilághit jelenlétéről tanúskodnak.

 

A kötet szerkesztőjétől megkérdeztük, hogy miről árulkodnak a sírok, éltek-e az avarok és a magyarok egymás mellett párhuzamosan, vagy a magyarok megjelenésekor eltűntek az avarok?

 

Szücsi Frigyes azt felelte: - Ez egy igen bonyolult kutatási kérdés és könyvtárnyi irodalma van. Ha én erre most válaszolni tudnék, ha a Nobel-díjat nem is, de egy igazán magas kitüntetést biztosan kapnék. Azt biztosan elmondhatjuk, hogy az avar kori népesség biológiai értelemben és bizonyos szempontból kulturális szempontból is megérte Árpád népének érkezését. Ugyanakkor a két nép kapcsolatáról részletesebb képet itt Bodajkon azért sem tudunk adni, mert míg az avar korszak ezer feletti sírjából reprezentatív mennyiségű, 154 sírhelyet sikerült feltárni, addig a honfoglaláskori temetőből mindössze 14-et.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában