Élő hagyományaik elhivatott őrzői Jenőben

A település neve nem a Jenő személynévből származik, hanem az ómagyar törzs itt megtelepedett töredékének emlékét őrizte meg. Első okleveles említése 1257-ből való: Villa Jeney alakban. Csendes, békés, élhető falu, lakói úgy tartják, hogy a múlt értékeinek összegyűjtése, eleik szép hagyományainak őrzése a ma élők szent kötelessége.

Az épített örökségek közé sorolták a Munkás Szent József katolikus templomot, melynek alapkövét 1995-ben tették le, a felszentelése 1999-ben történt. Fontos szerepet tölt be a falu közösségi életében. A harmonikus arányú, modern templomot Csutiné Schleer Erzsébet székesfehérvári építész tervezte, falán Csonka Ernő festőművész stációja látható. A megye legfiatalabb temploma.

A jenői népszokások gyűjtését az 1950-es években kezdték el, a viselet ezekben az években még az „élő hagyományokhoz” tartozott. A leányok, asszonyok jenői szabású, rózsaszín brokátselyemből készült, öt-hat alsószoknyás ruhát viseltek. A legények, férfiak mizlis (cakkos) elejű inget, ezüstgombos lajbit, sötétkék ellenzős nadrágot, kemény szárú csizmát és keskeny karimájú „gyenei” (jenői) kalapot – indulunk rövid múltbéli időutazásra Kerekes Ildikó polgármesterrel.

A lakodalmi szokások a Falvaink jussa – Mezőföld, Sárrét, Jenő című kötetből bújnak elő, mint az énekek, nóták, táncok. A jenői „üvegcsárdást” (páros ugrós) Térmeg János és Csizmadia Józsefné Tóth Terézia járta még egykor. A helytörténeti gyűjtemény a faluban még fellelhető tárgyi emlékek, parasztházak berendezései, hagyományos ruhaviseletek, munkaeszközök, kézimunkák gyűjteménye.

A jenői falunap 2009-től a Kuglófsütő fesztivál nevet kapta az újkori keresztségben, s immár a település legjelentősebb kulturális, szórakoztató rendezvénysorozatává vált. Ugyancsak a hagyományőrzés kategóriájába tartozik a szüreti felvonulás és mulatság ünnepe. A faluban úgy tartják, fontos, hogy mindez fennmaradjon a következő generációk életében. A helyi értéktár részei Bálint József fafaragó faszobrai, valamint Körmendi Gitta költő versei és munkássága.

– A beköltözőkre a gyüttment kiszólás helyett inkább a gyüttmaradt kifejezést használom – így Kerekes Ildikó. – Igen, együtt vagyunk erősek!