Széles a skála

2022.01.09. 20:00

Egy személyben varázsolja el közönségét Ács Tamás

Tehetséges, elhivatott és végtelenül szerény – a harmincas éveiben járó Ács Tamás színművész egy ideje székesfehérváriként gazdagítja műsoraival, alakításaival a város, a környék kulturális életét.

Bokros Judit

Ács Tamás nemrég egy, a borfogyasztás történelmét bemutató zenés, verses esttel lépett a fehérvári közönség elé

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Ács Tamással a közelmúltban már többször is találkozhatott a színházbarát közönség: a szabadúszó színész egy monodrámával, Gogoltól Az őrült naplójával, valamint egy, a borfogyasztás történelmét bemutató zenés, verses esttel szerepelt a Petz sörözőben, de a Vörösmarty Mihály Könyvtárban is fellépett. Az ország keleti feléből származó művész a veszprémi Pannon Egyetemen tanult színháztörténetet, később színész és drámapedagógus végzettséget is szerzett, játszott a Forrás Színházban, aztán nyolc évig a Soproni Petőfi Színház tagja volt, 2020 óta pedig szabadúszó színészként ad elő önálló esteket. Repertoárjában jelenleg tizenhárom produkció szerepel a tante­rem­színházi előadásokkal, a monodrámákkal, irodalmi estekkel, mesejátékokkal együtt. Van például József Attila- vagy Ady-estje, ad elő Varró Dánieltől és Platontól is, úgyhogy széles a skála.

 

Hogyan került Sopronból Székesfehérvárra, és miért választotta a szabadúszó életmódot?

 

– Főként családi okok miatt költöztünk ide 2020-ban: a párom fehérvári, és két kicsi gyerekünk van, így elkél a nagyszülői segítség. Alkalmazott színészként sok esti elfoglaltságom volt, emellett napközben próbáltam, ezért nem mindig tudtam elég időt tölteni a gyermekeimmel. Márpedig szerettem volna kivenni a részemet a családi életből – ezért is döntöttem a szabadúszó életmód mellett. Ehhez azért össze kellett gyűlnie megfelelő számú produkciónak, hogy bele merjek vágni. Ezt az életformát rutintalan hétköznapok jellemzik, és van egyfajta pezsgése. Mindig figyelni kell a pályázatokat, keresem a fellépési lehetőségeket, frissítem a honlapomat – egyelőre mindezt nagyon élvezem.

 

Milyenek ezek az előadások, melyik működik tanteremszínházként is?

 

– A tizenhárom produkcióból négyet-ötöt egészítettem ki tanteremszínházi foglalkozással. Arany János Pázmán lovagjánál például a diákok végig használhatják a mobiltelefonjukat: ők adják be a zenéket a videómegosztóról. Vannak olyan verses estek, mint A bor dicsérete, a Gogol mellett monodráma Platontól a Szókratész védőbeszéde, csinálok előadóesteket és mozgásszínházzal is kísérleteztem.

 

Önálló estekkel jóval régebben, 2004-ben elkezdett foglalkozni. Mi volt az indíttatás?

 

– Az „Ide nekem az oroszlánt is!” hozzáállással indultam, miután Debrecenben a jogi karon láttam Haumann Péter Szókratész-előadását. Teljesen elvarázsolt, ahogyan egyetlen ember egy szál öltönyben és egy serleggel megidézte az ókori tárgyalást. Egy egész világot képes volt megteremteni, én pedig szerelmese lettem ennek a műfajnak.

 

Kutatja is az egyszemélyes színház XXI. századi lehetőségeit. Ez mit jelent pontosan, és mire jutott eddig?

 

– Az egyszemélyes színház számomra mindig is a kísérletezés terepét jelentette. Ilyenkor bátran kipróbálhatok olyan formákat, gondolatokat, amelyek a hathetes színházi próbafolyamatba nem fértek bele. A kutatással akkor kezdtem foglalkozni, amikor a Magyar Művészeti Akadémiánál nyertem egy hároméves ösztöndíjat. Csoportosítottam a saját elő­adásaimat, és azt vizsgáltam, miben más az egyszemélyes színházban a színész jelenléte, mint csoportos darabok esetén.

 

Lehet hatni a mai közönségre? Kik a fogékonyabbak, bevonhatóbbak: az idősebbek, vagy a fiatalok?

 

– Nagyon jó élményem volt nemrég a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolában és a móri Táncsics-gimnáziumban Az őrült naplójával. A diákok már az interaktív előadásban is partnerek voltak, a drámapedagógiai foglalkozáson pedig nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Az előadás mindig megtalálja az utat a nézőkhöz, csak másként. Itt nagyon közvetlen a kapcsolat köztem és a közönség között. Abból, ahogyan rea­gálnak, és ahogyan én reagálok, még többet megtudhatunk arról a figuráról, akit játszom.

 

Milyen terekben működnek jól az előadások és hol tervez fellépni a közeljövőben?

 

– Sok helyszínen voltam, de a legideálisabb terep egy intimebb, kamaraszerű tér. Januárban a Magyar kultúra napja apropóján többször is szerepelek, például Kisfaludon, a Vörösmarty Könyvtárban és az Aranybulla Könyvtárban. A Vörösmarty Színházzal szintén megtörtént a kapcsolatfelvétel: már játszom váltott szereposztásban egy darabjukban, a Kerkay Rita rendezte Diótörőcskében, és a jövőben is elképzelhető hasonló együttműködés.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában