A mese nem gyerekműfaj

2022.01.18. 17:30

Egy önismereti út, királyi út önmagunkhoz - Sukorón elindult Csabai Dorina Eszter művészetterápiás csoportja

A településen januárban művészetterápiás csoport kezdi meg tevékenységét, a természet rendjére és belső világunkra hangolódva segítve elő az egészségmegőrzést, a személyiségfejlesztést és a minőségi életvitelt.

Tihanyi Tamás

Csabai Dorina Eszternél van egy lehetséges kulcs a boldog élethez

Forrás: Márkus Péter

Csabai Dorina Eszternél van egy lehetséges kulcs a boldog élethez

Forras: Márkus Péter

Csabai Dorina Eszter művészet- és meseterapeuta eredetileg kommunikációs szakember, aki már 19 évesen írt, aztán vágó és televíziós szerkesztő lett. Később átnyergelt a marketingszöveg- és beszédírásra. 

 

– Ez az én „kommunikációs csomagom” – zárja le szóban életének ezt a fejezetét. – Később, amikor már két gyermeket neveltem, tanári diplomára vágytam, és megérkezett az egészségtan az életembe. A főiskolán döntöttem a mese mellett, hiszen az rendkívüli módon segíti az eligazodást, a gyerekek személyiségének fejlődését, a lelki sebek gyógyulását. Ragyogó lesz a szókincsük, jól meg tudják fogalmazni, amit szeretnének, és amikor serdülőkorban vagy a szülők válása miatt krízisbe kerülnek, megoldási stratégiákat tudnak választani maguknak a mesék alapján. Az is fontos, hogy ha mesélünk, a gyermek olvasóvá válik. 

 

Ma már minden otthonban ott van az internet és a televízió. Melyik szülő ne próbált volna szabad időt, egy kis nyugalmat lopni magának azzal, hogy leültette gyermekét egy rajzfilm elé? Csabai Dorina Eszter elmondja: ez azért baj, mert a belső képalkotás megszűnik, ha a gyereket külső képpel kínálják meg. Ez veszélyes is, mert ha megjelenik valami ijesztő, akkor azzal küzdeni kezd, és ez pszichésen megterheli. Miközben a mesében megjelenő szörnyűségeket – mert bőven vannak ilyenek – éppen annyira képzeli el a gyermek félelmetesnek, amivel ő még meg tud birkózni. 

 

– Érdekelt, mit képes a mese a gyermekek pszichéjében létrehozni. A mese mindenki számára elérhető, ott lehet a családokban, az intézményekben, könnyedén el lehet mondani egy történetet. Abból írtam a szakdolgozatomat, miként tud a mese az egészség szolgálatába állni, és a munka fogadtatása nagy önbizalmat adott. Aztán azért, hogy felnőttekkel is foglalkozhassak, egyetemre mentem, és megcsináltam a mesterképzést. Ezek után indítottam egy honlapot, amelynek az olvasóvá nevelés lett a fő feladata, és elmerültem abban, hogy mely életkorban milyen mesére van szükség. 

 

Csabai Dorina Eszter más szakemberektől is sokat tanult, majd rájött arra, hogy akár a kommunikáció, a mesék is hatnak az emberekre, de egy másik, szavakon túli szinten. Ez valósággal lenyűgözte, és elkezdett meseterapeutaként dolgozni: 2014 óta létezik az a csoport, ahol felnőtt nőknek mesél és lendíti át őket a nehézségeken. 

 

– A mese nem gyerekműfaj, inkább a felnőttekhez szól, hiszen esetenként rendkívül komoly és mély témákat érint. S bár akadnak férfi meseterapeu­ták vagy mesét hallgatók is, szerintem a nő a család szíve. Amilyen a nő, olyan a család, ezért óriási a feladata és a felelőssége, mert ha egy nő rendben van, amit egy mesétől megkap, azt tovább tudja adni a gyermekének és a férjének is. 

Csabai Dorina Eszter, a mesék varázslója

Forrás: Márkus Péter

Öt éve kapott egy újabb lehetőséget, azóta Székesfehérváron általános iskolás gyerekekkel foglalkozik, és keresi az utat, hogy meséről mesére hová tudnak eljutni, miként legyen a szókincsük tágabb, a kifejezésmódjuk finomabb. 

 

– Régen a felnőttek egymásnak meséltek, így közvetítették őseik történeteit. Ez olyan pszichés segítő háttér volt, melyet ma egy pszichológus vagy lelkész jelent. Tudjuk, ha megjelenik egy testi probléma, mögötte valamilyen érzelmi elakadás rejtőzik, ezt ma már elfogadja a tudomány. Régen a mesékkel mozdították ki egymást az emberek a nehéz helyzetekből. Hallunk egy történetet, de egy idő múlva az már bennünk él, mi magunk vagyunk a szereplői, a helyszín lelki helyszínné válik. Képes gyógyítani, de ehhez részt kell venni egy hosszú, mély folyamatban. A mese önismereti út, királyi út önmagunkhoz. 

 

Dorina mond egy hasonlatot: szerinte a mesék olyanok, mintha lenne egy gömb, mely elejtve szerteszórja kristályait az egész világon. A hagyományőrzők azt figyelték meg, hogy a Földön mindenhol ugyanolyanok a mesék mintázatai: az indiánoknál, az eszkimóknál vagy Erdélyben, Kárpátalján, bárhol. Mert ezek a minták bennünk vannak, emberekben. 

 

– Régen mindenki együtt élt, együtt lüktetett a természettel. Hidegben fáztak, melegben melegük volt, ha tönkrement a termés, éheztek. A mesék ugyanezt a lüktetést hozták, csak mi leváltunk róla, elfelejtettük, hogyan kell dekódolni az üzeneteit, amelyek benne rejtőznek. Aki ezt újra megtanulja, az be tudja emelni az életébe. Ha beszélünk egy meséről, ott leszünk a mesebeli birodalomban, a saját életünkre teszünk felismeréseket, és képessé válunk változtatni. Alapvetően történetéhséggel születünk, kellenek nekünk a sztorik. Egy tévésorozat is erre épít, azt akarja, hogy kattanj rá, csak nem a több ezer éves mese csiszoltságát és segítségét kapod.

 

Csabai Dorina Eszter a mesékkel foglalkozva arra lett figyelmes, mennyire fontos az alkotás, ezért megtanulta, ötvözte a korábbiakkal a művészetterápiát is, így lett képes különösen mély hatást elérni. A művészetterápia is használja a meséket, de a hangsúly ebben az esetben az alkotói folyamaton van. 

 

– A mese és az alkotás nagyon erőteljesen segíthet gyermeknek és felnőttnek egyaránt abban, hogy előrehaladjon életének útján, fejlődjék és meg tudjon küzdeni a nehézségei­vel. Ez a boldog és elégedett élet kulcsa.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában