2022.01.18. 07:30
A Don-kanyarban odaveszett hőseinkért meneteltek Alsószentivánról Nagykarácsonyba
A Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz – levélből felolvasott – díszparancsára indult el 14 kilométeres gyalogtúrájára január 15-én Alsószentivánról Nagykarácsonyba a XXII. Doni Hősök Emléktúra rendezvény részeként a Nagykarácsony NaTE Menetszázad.
Tizenheten kaphattak új pecsétet zsoldkönyvükbe
Forrás: A szervezők
– A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség vezetése és teljes személyi állománya nevében őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük mindazokat, akik tevékenyen is megemlékeznek a magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–43. évi harcairól, különösen 1943 januárjának a Don-kanyarban vívott tragikus és embert próbáló napjairól – áll a doni emléktúrák és emlékmenetek résztvevői számára írt közös köszöntő levélben, amelyet Benkő Tibor honvédelmi miniszter, illetve a már említett Ruszin-Szendi Romulusz írtak alá. Alsószentivánon Varga Gábor országgyűlési képviselőt kérték meg a túra szervezői, hogy olvassa fel a parancsnoki levelet.
Szekeres Béláné Erzsébet a NaTe, azaz a Nagykarácsony Testvértelepüléseiért Egyesület vezetője lapunknak elmondta, nemcsak a díszparancs, hanem egy úgynevezett zsoldkönyv is „járt” a túrát végigcsináló 17 főnek, akik között a nagykarácsonyiak mellett dunaújvárosiak, dunaföldváriak, madocsaiak és természetesen alsószentivániak is voltak. (A nagykarácsonyiak előbb elutaztak Alsószentivánra, majd onnan gyalogszerrel tértek haza.) A Doni Hősök Emléktúra zsoldkönyv személyre szóló, szerepel benne tulajdonosa neve s az is, hogy melyik évben melyik túrán vett részt s rótta le kegyeletét.
A túrát egy nagykarácsonyi, majd egy alsószentiváni megemlékezés előzte meg. Szekeres Béláné elmondta, ezek a Vadvirág Nyugdíjas Klub résztvevői nélkül nem valósulhattak volna meg. Az indulás előtt a nagykarácsonyiak – helyi idegenvezetés mellett – megtekintették az alsószentiváni Mária-kegyhelyet.
– A Don-kanyarban 1943. január 12-én a reggeli órákban indult meg a Vörös Hadsereg támadása, melyet „urivi áttörés” néven jegyeztek be a magyar hadtörténet fekete könyvébe. A szovjetek megsemmisítő vereséget mértek a 2. magyar hadseregre, amely nagyrészt elpusztult. Néhány nap alatt több mint százezer magyar katona halt vagy sebesült meg, tűnt el örökre vagy esett hadifogságba. A magyar társadalom kollektív emlékezetében mély nyomokat hagytak a veszteségek, ezért emlékezünk meg minden évben a doni hősök helytállásáról és hazájukért, nemzetükért tett áldozatvállalásáról – hangzott el az alsószentiváni megemlékezésen.