Lezárták az emlékévet

2021.12.12. 08:00

Fitz, az úriember: tudatosan építkezett

Az ősszel két konferenciát is szervezett a Szent István Király Múzeum egykori legendás igazgatója, a 100 éve született és 10 éve elhunyt Fitz Jenő régész, történész emlékére. A legutóbbi, Fitz 100 című rendezvény volt az emlékév lezárása.

Bokros Judit

Fitz Jenő jellegzetes, csokornyakkendős fotója a konferencián, amelyen képet kaptunk az igazgató jelentős munkásságáról

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A legendás, Széchenyi-díjas tudós, a táci Gorsium feltárója 1949 és 1985 között volt az akkori István Király Múzeum igazgatója (1962–1985 között pedig a Fejér megyei múzeumok igazgatója is). Sokan még személyesen is találkoztak a köztiszteletnek örvendő régésszel, akinek alakja és az általa végzett munka érzékelhetően kirajzolódott a december eleji eseményen, amely elsősorban Fitz múzeumépítő tevékenységét mutatta be. 

A városháza dísztermében több szakterület képviselői beszéltek arról, hogyan újult meg a múzeum szellemileg és tartalmilag a több mint harminc év alatt. Az előadások sorát Kovács Péter Barnabás művészettörténész kezdte, aki maga is volt igazgatója a fehérvári múzeumnak. Miután felelevenítette, hogyan került tanulmányai befejezése után a fehérvári intézményhez, személyes emlékek alapján mesélt arról, milyen volt Fitz Jenővel dolgozni. Mint fogalmazott: Fitz a szó valódi értelmében volt úriember. Mindig adott a kollégák véleményére, jó társalgó, határozott és célratörő tárgyalópartner volt, aki rendkívül tudatos munkával építette föl, fejlesztette a múzeumot. 

A másik korábbi legendás vezető, Marosi Arnold tevékenysége után Fitznek köszönhető, hogy a fehérvári az ország egyik legnagyobb, tudományos szempontból is legjelentősebb múzeuma lett. Az ő nevéhez köthető a múzeumi évkönyv, az Alba Regia elindítása 1960-ban, valamint támogatta a Kovács Péter és felesége, Kovalovszky Márta művészettörténész által az 1960-as évektől szervezett kortárs képzőművészetet bemutató programot. Ebben a progresszív vonalat képviselő alkotók mutatkozhattak be, nagy sikerrel. E tárlatokról később Izinger Katalin művészettörténész is részletesen beszélt a konferencián, fotókkal illusztrálva, mennyire népszerűek voltak a kiállítások, amelyeken mindig a művészeti szempontok érvényesültek. 

A rendezvényen egyebek mellett szó esett még Demeter Zsófia történésznek köszönhetően a múzeumi kiadványok Fitz által kidolgozott rendszeréről; a néprajzi gyűjtemény bővüléséről, a legendás néprajzosokról pedig Varró Ágnes néprajzkutató mesélt, s voltak más témák, előadók is. A korábbi konferencián beszéltek Gorsium fejlesztéséről, a megújulásról is. Erről most Kovács Loránd Olivért, a Gorsium Régészeti Park vezetőjét kérdeztük. Loránd válasza szerint a régészeti parkoknál 5-10 éve nagy átrendeződés figyelhető meg. Szakértők kutatják szerte Európában, hogy mi is pontosan a feladatuk. Az látszik, hogy a parkok egyrészt romkertként szolgálnak, illetve van egy romantikus hangulatuk. Másrészt konkrét turisztikai célpontok lettek: van, ahol újraépítettek egy római villát, amely ma wellness-szálló. Gorsiumra eredetileg két koncepció volt: az 1-es épület (a palota) Fitz szerint a római villagazdaságot mutatja be, valamint pihenőhely a környékbelieknek. Ez a hozzáállás módosult, mert nem csupán egy épületről van szó, hanem komplett városias településről. Ekkor alakult ki a többi feladatkör, vagyis a tudományos kutatás, az ókori életérzés bemutatása (a romkerttel, hagyományőrző eseményekkel, északi mediterrán növényzet telepítésével). Ezek a funkciók, vonzerők ma már nem feltétlenül működnek, szükség van nagyobb látványosságra, produkcióra. 

Az irányváltás tehát részben kényszerből történik, és egy uniós fejlesztési csomagnak köszönhetően kezdődött meg az átalakulás az erődfal-rekonstrukcióval. A XXI. századi látogató ugyanis semmit nem tud kezdeni a megmaradt romokkal, a hagyományőrző rendezvények közönsége pedig egyre szűkebb – ezért szükséges az újragondolás. Az idei a kísérletezés éve volt, és nagyjából látszik, mi válhat be. A hazai forrásból megújult színházi tér szinte teljesen önálló lett, nem csatlakozik a parkhoz. Így viszont önállóan is lehet működtetni, ezért szerveztek oda koncertet, színházi előadást a nyáron. A tapasztalat szerint a kettőnek összesen 5000 fős közönsége volt, akiknek fele végigjárta a régészeti parkot is, tehát nyitott volt a kulturális, történelmi élményre.  

A másik irány az önkéntesség egyrészt a régészeti programba való bevonás kapcsán, másrészt cégek társadalmi felelősségvállalásba illő programjaival. Illetve, elindult a hajóépítési projekt is (erről korábban írtunk – a szerk.). A cél összességében az, hogy a park, a helyszín az ókori kultúrát reklámozza, mutassa be. Nem a bazári irányba szeretnének elmozdulni, hanem azt kívánják elérni, hogy az emberek el akarjanak látogatni Gorsiumba – fogalmazott a vezető, aki hangsúlyozta: a tájidegennek tűnő produkcióknak is magas színvonalat kell megütniük ahhoz, hogy a parkon belül kerülhessenek. Ez az út talán Fitz Jenő számára sem lenne járhatatlan… 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában