Trianon 100 kiállítás Székesfehérváron

A kiállításon Cser-Palkovics András, a megyeszékhely polgármestere mondott köszöntőt, a tárlatot Balogh Gábor történész (Terror Háza Múzeum) nyitotta meg; közreműködött Kubinyi Júlia népdalénekes és Keresztes János színművész.

A kis teret négy vasúti vagont idéző konténer öleli, ezeken keresztül sétálhatunk a kiállításban. Középen, Nagy-Magyarországot a Szent Korona óvja. Az Összetartoztunk – Összetartozunk tárlat számos forrás bevonásával idézi meg a történelmi esemény korát, a tragikus békediktátumhoz vezető utat és annak következményeit.

„Az átlagember számára minden probléma a második világháborúval kezdődött. A tájékozottabbak szerint az elsővel” – az egyik „vagon” falát Erik von Kuechnelt-Leddihn osztrák újságíró szavai uralják.

Az első világháború európai polgárháború volt, amelyet az Európa feletti uralom megszerzéséért vívtak, de mivel a földrész nagyhatalmai gyarmataikat is bevonták a küzdelembe, az összecsapás világméretűvé vált. Amikor 1918 őszén a központi hatalmak sorra letették a fegyvert, a háborúban mozgósított 65 millió katonából mér mintegy 10 millióan hősi halált haltak, 21 millióan megsebesültek. A háború végén kirobbanó kegyetlen spanyolnáthajárvány világszerte még legalább 50 millió emberéletet követelt.

A Magyar Királyság az Osztrák–Magyar Monarchia részeként a központi hatalmak oldalán vett részt a négy éven át tartó véres összecsapásban. Vesztesként nem számíthatott sok jóra, az igazságtalan trianoni békediktátum azonban hazánkat tette a világháború legnagyobb vesztesévé.

Bár a Trianon centenáriumához kapcsolódó megemlékezéseket jelentősen korlátozta a világjárvány, a szervező Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nem mondott le arról, hogy méltóképpen megemlékezzen közös múltunkról. A tárlat alkalmanként kéthetes időtartammal 2021 őszétől 2022 őszéig 18 megyeszékhelyen nyílt, nyílik meg, az ingyenesen látogatható kiállítás Székesfehérváron december 3-áig várja az érdeklődőket.

„Szülőföldem szép határa! / Meglátlak-e valahára?... / Ha madár jön, tőle kérdem, / Virulsz-e még szülőföldem!” – tisztán szól a népdal az énekesnő ajkán a Trianon-kiállításon. „A győztes hatalmak velünk, magyarokkal egészen mellékesen végeztek: mint az utasember a villásreggelivel, amikor csak öt percig áll a vonat” – tolmácsolja Herczeg Ferenc gondolatát a színművész. „Csak a lábait és karjait vágták le, csak a gerincét roppantották szét, csak a mellkasát horpasztották be, de a torkát nem vágták át és a szívét nem szúrták keresztül” – a történész Móra Ferencet idézi. A város polgármesterének a honosítási ünnepségen mondta egy idős hölgy: „Hatvan éve várok erre!”. Míg a másik: „Most már nyugodtan halok meg!” Lelkünkben visszhangzik mindez – miközben a parkolóval szemközti ház nyolcadik emeleti erkélyén magyar zászlót bont a szél.