„Adj egy bélást!”

2021.10.17. 09:00

Hetvenöt éves a forint – Kiállítás nyílt a lepsényi könyvtárban

Kamara jellegű kiállítás nyílt Lepsényben, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Mátyás-termében abból az alkalomból, hogy idén augusztus elsején volt 75 éve annak, hogy megjelent az új pénzrendszerünk, a forint. A forint az 1946. júliusára teljesen elértéktelenedett pengő-rendszert váltotta fel.

V. Varga József

A forint, mint fizetőeszköz elnevezés nem volt újdonság a magyar pénztörténetben. A legelső forintunk aranyból készült, Károly Róbert királyunk vezette be firenzei mintára 1325-ben. Súlya 3,5 gramm volt. Halála után fia, Nagy Lajos tovább verette az aranyból készült forintokat, de már az Anjou liliomot a magyar királyi címerre cserélte fel. Lajos halála után a magyar pénz romlásnak indult, elértéktelenedett.

Az új 5 forintos érme hatféle változatát bocsátották ki

A stabilitást Hunyadi Mátyás teremtette meg. Mátyás pénzrendszerében az aranyforint 20 garast, 100 denárt és 200 ezüst obulust ért. Az újonnan vert pénzek éremképét is módosította, az előlapokra a négy részből álló címerpajzsot verték, míg a hátlapon Szűz Mária karján a kis Jézussal volt látható. Az érmére a Patrona Hungariae felirat (Magyarország védő asszonya) került. Ezt követően egészen Ferenc József uralkodásáig kellett várnunk az újabb forintok megjelenésére. Két változatban készültek: a magyar változatnak forint, az osztrák változatnak florin volt a neve.

Később a forint-rendszert a korona- rendszer váltotta fel

A Horthy-korszakban egy darabig még érvényben voltak a korona-rendszer érméi, majd 1925-ben bevezették a pengőt, mint fizetőeszközt. 1 pengő 100 fillérrel volt egyenértékű. Azonban a II. világháború végére a pengő annyira elértéktelenedett, hogy a világ legnagyobb inflációját nálunk jegyezték, illetve a legnagyobb névértékű bankjeggyel is mi „büszkélkedhettünk”. Ezért az akkori kormány úgy döntött, hogy stabilizálni kell a magyar pénzrendszert, és 1946. augusztus elsején bevezette a forint-rendszert újra. A forint váltópénze a fillér volt, 1 forint 100 fillérrel volt egyenértékű. Az 1946- ben kiadott 1 forintos pénzérmék mérete megegyezett az 1 pengő méretével, és mindegyik alumíniumból készült. A legkisebb érme 2 fillér névértékű volt, és rézből készült. 1946–1947-ben verték csak. Az első új forint érméink Kossuth címerrel készültek. 1950-től a réz 2 fillérest felváltotta a lyukas alumínium 2 filléres, amelyből az utolsó darabot 1992-s évszám jelzéssel verték. Szintén rézből készültek az első 10 és 20 filléreseink is. Az 1946 utáni forintjaink híven tükrözték a politikai hovatartozásunkat is, a hátoldalon lévő címerekkel.

Városi legendák – Borsos György könyvtáros elsősorban pénzérme gyűjtő
Fotó: Könyvtár

Az első érmék még a Kossuth címert mutatták, majd a Rákosi címer a következő ábrázolás

1957 után jelent meg a Kádár- korszak címere, amely már némileg eltért a Rákosi címertől. 1992-től pedig megjelent a koronás történelmi címerünk. A Kádár-korszak érméi közül több ikonikus jelleggel bírt. Ilyen volt például az 1967-es 10 fillér. A gyűjtők körében ritkaságnak számít. Ugyanis 1967-ig recés széllel készítették, majd 1967 után sima széllel. Értéke igazából abból adódik, hogy az előzőleg vert 17 millió darab helyett csak 5000 készült, hegyes vagy szögletes 7-s számmal. A másik ilyen ikonikus érme a réz 2 forintos, az úgynevezett „bélás”. Az elnevezése is a homályba vész. Egyesek IV. Bélához kötik, de ennek nincs semmilyen fennmaradt tárgyi emléke. A legvalószínűbb magyarázat a börtönszlengből ered. A rabok kezdték el ugyanis mallér névvel illetni a tízforintost, majd bémallér néven a húszast. A két elnevezés később a pesti szlengben is meggyökeredzett. A bélás a bémallér, azaz a húszas tovább becézett változata, ami a kétforintost jelentette. A másik városi legenda az 1973-ban vert béláshoz kötődik. Elterjedt ugyanis a köztudatban, hogy az 1973-as 2 forintos arany tartalmú. Akinek a kezébe került egy ilyen évszámú darab, az nem szívesen adta ki a tulajdonából, mert mi van, ha tényleg aranyat tartalmaz – vélekedtek az emberek. Természetesen a kiállításon is látható ez az „extra arany tartalmú” bélás, de az az igazság, hogy a darabszáma az, ami miatt esetlegesen többet érhet. 1973-ban csak 820 ezer 1-et vertek belőle, az előző évi 10 millióval szemben.

Fotó: Borsos György

Miért is kedveltük akkoriban a bélásokat?

Két forintért 4 gombóc fagyit vehettünk, főleg hétvégenként. Kaphattunk egy borítékos sorsjegyet is érte. A székesfehérvári vasútállomáson szendvics-, illetve csokoládéautomaták működtek a hetvenes-nyolcvanas években, egy „kettest” bedobva juthattunk hozzá a finomságokhoz, kétszer 2 forintért vagy háromszor 2 forintért, mint a királyok, ehettünk szendvicseket munkakezdés, illetve iskolakezdés előtt. Pár darab 2 forintossal a zsebemben én is gazdagnak érezhettem magam. Ráadásul rézből volt, minden más érmétől eltért.

Az érmék közül több ikonikus jelleggel bírt
Fotó: Borsos György

Ugye, sokan emlékeznek erre a mondatra: „Adj egy bélást!” Kedvcsinálóként néhány papírpénz is reprezentálja a forint korszakot: a zöld „Petőfi” 10 forintos vagy a piros „Kossuth” 100 forintos bankjegy. A kiállítás érdekessége az 1946-ban vert Kossuth 5 forintos ezüst pénzérme. Ez az érme 20 gramm súlyú és 835/1000-es finomságú ezüstből készült. Az 1947-es veret már csak 12 gramm súlyú és a tisztasága 500/1000-es finomságú ezüst. A másik ritkaság az úgynevezett „Táncsics-sor”. Ez három darabból álló sorozat, mely 5, 10 és 20 forintos ezüst érmékből áll. A hátlapon Petőfi Sándor, Széchenyi István és Táncsics Mihály látható. A régi érmék közül utolsóként még egy érmét bemutatok, ez pedig az ezüst 25 forintos érme.

Fotó: Borsos György

Már a névértéke is érdekes, ugyanis addig nem volt 25-ös érménk, főleg forintban

1956-ban adták ki, a forint megjelenésének 10. évfordulójára. Súlya 20 gramm és 800/1000-es finomságú ezüstből készítették. A rendszerváltást követően azután 1992-ben újra ezüstből készült pénzérme került forgalomba, az ezüst 200 forintos. 1992–1998 között verték kétfajta hátlappal. 1992–1993-ban a Magyar Nemzeti Bank látható rajta, majd ezt követően Deák Ferenc képmásával díszítették ezt az érmét. Az ezüst kétszázasnak szintén érdekes a sorsa, ugyanis hamarosan többet ért 200 forintnál. Így, akinél volt ilyen pénzérme, nem adta ki a kezéből, hanem eltette emlékbe, vagy gyűjteni kezdte. Hamarosan olyan ritka lett a megjelenése a mindennapi pénzforgalomban, mint a fehér holló. Az állam is ráeszmélt erre, és hamarosan kivonták a forgalomból, már amit ki tudtak vonni. Mára már nincsenek fillérek a mindennapi életünkben, bár 1 forint még mindig 100 fillért ér. De már az 1, illetve a 2 forintos érméket is kivonták a forgalomból, nem lehet velük fizetni. A gyűjtőknek manapság már az 50 forintos érméket „illik” gyűjteni, hiszen rengeteg hátlapi változatban készülnek. Ráadásul megjelentek az új 5 forintos érmék is… Tényleg, látott már valaki ilyen 5 forintost?

(A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve előre is be lehet jelentkezni telefonon, e-mailen keresztül.)

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget