Frissen Fejérből

2021.06.07. 07:00

Jelentős emlékeket hagynak magukról a pedagógusok diákjaikban

A múlt vasárnapi pedagógusnap alkalmából alkotó tanárokat kérdeztünk arról, volt-e meghatározó tanáregyéniség az életükben, aki esetleg terelgette őket.

Bokros Judit

Nagy Judit Fotó: NN/Archív

A székesfehérvári Szabad Színház művészeti vezetője, Nagy Judit több meghatározó tanáregyéniségre is visszaemlékezett a kedvünkért.

Általános iskolába a Béke téribe (ma Kodály Zoltán) járt, amiért nagyon szerencsésnek tartja magát, mert kiváló tanárai voltak. Csak sorolta a neveket, de külön kiemelte Ivanits István Viktor biológiatanárt, valamint Gárdai Ferencné rajztanárt – mindketten kivívták a tiszteletet, és szerették a gyerekeket. A középiskolát az egykori Sárváriban (ma Széchenyi) végezte. Innen nagyon szívesen emlékszik Pappné Maklári Éva magyartanárra, aki a Mohácsy Károly-féle tankönyvből tanította őket, és úgy tudott beszélni a költőkről, írókról, ahogyan senki más.

Nagy Judit Fotó: NN/Archív

Magával ragadó volt a szemlélete – mesélte Judit, aki Dominó Csabát is kiemelte. Ő digitális áramköröket tanított, és Juditék voltak az első osztálya. Az iskolában színvonalas rádiós élet zajlott, emlékezetes például az Ötödik sebesség című rádióműsor. Az, hogy később rádiózni, tévézni kezdett, s hogy most a Budapesti Gazdasági Egyetemen médiát tanít, ennek a közegnek is köszönhető. Életének legszebb időszaka volt, legendák vették körül. Megemlítette még Demeter Vilmos és Szilassy László testneveléstanárokat is. Ők mindannyian vállalták saját egyéniségüket, különlegességüket, és nem voltak megközelíthetetlenek. Az, hogy később tanítson, az általános iskolában fordult meg a fejében, ám a középiskolában – Dominó Csaba és Pappné Maklári Éva hatására is – már egyértelműen a médiával és a színészettel akart foglalkozni.

Pinke Miklós művésztanárként a fehérvári Tóparti Gimnáziumból ment nyugdíjba.

A kezdetekre visszagondolva elmondta: 1951-ben volt elsős, és az alsó tagozatban fiatal tanító nénik oktatták őket abban az épületben, amelyben ma a Szent István középiskola van. Innen Pakodi Klári nénire emlékszik nagyon szívesen, ő tanította meg írni, olvasni, számolni. Miután megszűnt a tanítóképző, és beindult a József Attila Gimnázium, ott járt tovább általános iskolába, tiszta fiúosztályba. Ebből az időszakból Radetzky Jenő neve merült föl, aki biológiát tanított nekik, és az ő óráin mindig teljes csöndben figyeltek. Nyolcadikosként aztán egy évre a Petőfibe járt, ott a fiatal M. Tóth István festőművész ragadta meg a figyelmét. „Nagy jampi volt, kötött sállal, tetszett a megjelenése, ezért leutánoztam” – mesélte Pinke, aki középiskolásként visszakerült a József Attila Gimnáziumba.

Pinke Miklós Fotó: Archív

Itt azonban nem érezte igazán jól magát, valahogy túl „szűknek” bizonyultak számára a keretek. Mégis szívesen gondol egykori osztályfőnökére, Futó Lászlóra, aki végtelenül türelmes, nyugalmat sugárzó ember volt. Fizikát és matematikát tanított nekik, ami ugyan távol állt Miklóstól, emberként mégis kedvelte tanárát, aki ráadásul később hobbiasztalosként festőállványokat csinált neki. A Pécsi Tanárképző Főiskoláról egy tanárát, Pandur József festőművészt emelte ki. Később pedig, már pedagógusként, sokszor gondolt vissza Balogh Jenőre, aki a Képzőművészeti Főiskolán oktatta másoddiplomára készülve. A jó humorú festőművész- tanár a rajztanítás elméleti, tudományosabb részét is rendbe tette nála. És, mondta még Pinke, nagyon sokat tanult egykori diákjaitól, akiktől egész pályája során folyamatos visszajelzéseket kapott.

A Ciszterci Gimnáziumban tanító és diákszínpadot is működtető Ferenczy Noémi Szatmárnémetiben járta az általános iskolát.

A felső tagozatból magyartanára, Nagy Gyula maradt nagyon emlékezetes, aki igazán kreatív, inspiráló személyiség volt, így állt hozzá mindenhez. Tartott szakköröket, összefogta a közösséget, ösztönözte az alkotómunkát – mondta Noémi, aki fogékony volt minderre, s amit egykori tanárától látott, ma pedagógusként sok mindenben azt követi.

Ferenczy Noémi Fotó: FG / FMH

Amit és ahogyan Gyula csinált, az túlmutatott az iskolai kereteken, teret adott a tehetségnek. Másik emlékezetes tanára – szintén a felső tagozatból – Steib Márta volt, aki nagy beleéléssel, szeretettel oktatta a matematikát. Noémi aztán matek szakos középiskolában tanult, s ott is volt sok tanár, akire szeretettel gondol vissza. Ám aki még igazán emlékezetes, az a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről Cs. Gyimesi Éva, akinek szakmai tudása és emberi tartása is megragadta. Mindhárman jól használható és bőséges útravalót kaptak hát a különböző életszakaszokból, és az is látszik, hogy az érdeklődések kialakulásában is igen nagy szerepük lehet a pedagógusoknak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában