Jenői értéktár a helytörténeti gyűjteménytől a szüreti mulatságig

– Tervezzük az értéktárunkba felvenni magát a jenői kuglófot, valamint Muhari János helytörténeti kutató II. világháborús kiállítását – teszi hozzá Kerekes Ildikó polgármester. Az értéktárba vétel a legtöbb esetben 2016-os keltezésű, a javaslatokat Csólig Jánosné Erzsébet, a Szélszirom Egyesület tagja, Fister Ferencné Mária népi mesemondó, Frikton Károlyné Borbála, az általános iskola tagintézmény-vezetője, Kerekes Ildikó polgármester és Molnárné Toldi Ágnes közösségszervező tette.

A helyi illetőségű Bálint József faszobrász (a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa) munkáival az egészségház és templom mellett találkozhattak először a jenőiek. Mindhárom alkotását 2014-ben avatták. Az egykori bába­asszony, Simon Ferencné ­Juliska, a legendás Gólyamama 1946-tól 1961-ig állt a falu szolgálatában, ez idő alatt vagy háromszázötven gyermeket segített a világra. A hajdan szülő édesanyák jó szívvel, szeretettel gondolnak rá, ő volt Jenőben az utolsó képviselője ennek a szép hivatásnak.

A Szent József-szobor és a Hősök emlékműve a Munkás Szent József katolikus templom parkjában áll.

Az utóbbi években már Bálint József meseszobrai is köszöntik a helybelieket és a településre látogatókat. A többi között a Kossuth utcában a ­Kisegér és a Mókusok, az Andrássyban a Csizmás kandúr, a Fő utcán a Manó, a Köztársaság utcában a Kisvakond és a Hősök utcában Ludas Matyi. A faszobrász alkotásai ott vannak az ország számos pontján és külhonban is. Bálint József egyebek között a jenői fafaragó táborok atyamestere, a Körmendi Gitta költő által megálmodott alkotói társulás oszlopos tagja, a fülei első láncfűrészes faszobrász-találkozó egyik életre hívója.

A falunapokat 2009 óta már kuglófsütő fesztiválnak becézik, és a magas hőfokon való vigasság jellemzi. A főzőversenyekről általában hiányzik a desszert. Nem úgy Jenőben! A kuglóf, a kalács, a palacsinta immár szorosan hozzájuk tartozik.

Csóligné Erzsi jó szívvel osztotta meg anno lapunkkal édesanyja, Papp Jánosné, született Szentes Erzsébet ­1953-as hagyományos jenői kuglóf­receptjét. Bözsi néni annak idején egy-egy lakodalomra akár hetven kuglófot is sütött. A kuglófsütő fesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a faluba, népszerűségét a programok sokszínűségének köszönheti. A jenőiek úgy mondják: új hagyományt teremtettek egy régi hagyományhoz kapcsolódva.

Az épített örökségek közé sorolták a Munkás Szent ­József-templomot, melynek alapkövét 1995-ben tették le, a felszentelése 1999-ben történt. Fontos szerepet tölt be a falu életében, a híveknek ­hosszú évtizedeket kellett várniuk arra, hogy templomuk legyen. A harmonikus arányú, modern templomot Csutiné Schleer Erzsébet székesfehérvári építész tervezte, falán Csonka Ernő festőművész stációja látható.

– Régi hagyományként őrizzük a szüreti felvonulást – emeli ki Kerekes Ildikó polgármester. – Az itt lakóknak legfőbb megélhetési forrása egy évszázadon át a szőlőtermesztés volt. A szüreti mulatság valószínűleg városi, iparos rendezvényekből került le falura, nálunk körülbelül az 1920-as években kezdődött szokásnak mondják. Fontosnak érzem, hogy ez a szép hagyományunk is fennmaradjon az utánunk jövő generációknak.