2020.10.03. 16:00
Könyvbemutató Fehérváron: Galeotto, a Janus tükörregénye
Gáspár Ferenc író járt a minap a Királykút Emlékházban, hogy bemutassa új regényét, amely egy trilógia második része.
Gáspár Ferenc a Királykúton mutatta be regényét
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Az előzmény a Janus (Trubadúrvarázs) című könyv, amely még 2015-ben látott napvilágot. Ebben a szerző Janus Pannoniust tette meg főszereplővé, ám szerepel benne egy kétszáz évvel korábban élt trubadúr, Ádám, és már itt megjelenik Galeotto Marzio, Janus barátja, aki arra ösztökéli a pécsi püspököt, az első ismert magyar, de latinul író költőt, hogy magyar nyelven írjon verset.
A történet valós történelmi tényeken alapul, a szereplők között is vannak valóságosak, ám a szerző sok fikciós elemmel tette élvezhetővé és fordulatossá a cselekményt. A könyvben versek is szerepelnek, amelyek egy barát, Diószegi Szabó Pál szerzeményei.
Gáspár Ferenc trilógiában gondolkodott, és a második részt már Galeotto alakja, élettörténete inspirálta. Ez a korábbi mű tükörregényeként fogható föl: – Az első regényben Janus szerelmes lesz, ám nem lehet tudni, hogy a verseket vajon ő írja-e, vagy a kétszáz évvel korábban élt trubadúr. Valójában persze Diószegi barátom írta őket, és ezeket a saját szövegemmel felváltva küldözgettük egymásnak e-mailben, ami nagyon inspiráló játék volt. A Galeotto megírásakor ez a kerettörténet már nem működött volna. Galeotto Marzio Mátyás király könyvtárosa és Janus Pannonius barátja volt, nagyon izgalmas személyiség. Számomra különösen érdekes, ahogyan a hitét kereste. Hol hívő keresztényként, hol nem hívőként élte az életét. Azt is kifejtette például egyik művében, hogy szerinte nincs szükség olyan közvetítőkre, mint amilyenek a papok s az egyház. A velencei inkvizíció ezt nem tolerálta, börtönbe záratta, s engem az is érdekelt, hogyan élte meg ezt a helyzetet. Marzio izgalmas figura, egyszerre bohóc és filozófus, és még a halála körülményei sem ismertek pontosan. Nem minden művét fordították le magyarra. A Galeottóban szerepel egy epigrammája, ezt is Diószegi Szabó Pál fordította latinból, én pedig beépítettem a regénybe – mondta lapunknak a szerző.
A másik főszereplő Galeotto mellett Mátyás király táltosa, akinek a létezése nem biztos, ám az írónak kapóra jött a misztikus szál miatt. Illetve van egy női szereplő is, aki szintén sokszor változik, hol Galeottóba szerelmes, hol Janusba, hol pedig kiderül, hogy kém. Az ő és érzelmei alakulása hasonló ahhoz, ahogyan Galeotto hozzáállása változik a hithez.
Gáspár Ferenc a trilógia mindhárom részének megírásához kapott alkotói ösztöndíjat. A záróregény Én, Mátyás király címmel készül. Ebben a történelmi tényeken nyugvó cselekményt ugyancsak a fantáziának köszönhetően színezi ki az alkotó, aki szerint ezek az emberek szinte ugyanúgy éltek, mint mi, csak épp sokkal jobban vérre ment minden döntésük, cselekedetük.