valós történelmi tényeken alapul

2020.10.03. 16:00

Könyvbemutató Fehérváron: Galeotto, a Janus tükörregénye

Gáspár Ferenc író járt a minap a Királykút Emlékházban, hogy bemutassa új regényét, amely egy trilógia második része.

Bokros Judit

Gáspár Ferenc a Királykúton mutatta be regényét

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Az előzmény a Janus (Trubadúrvarázs) című könyv, amely még 2015-ben látott napvilágot. Ebben a szerző Janus Pannoniust tette meg főszereplővé, ám szerepel benne egy kétszáz évvel korábban élt trubadúr, Ádám, és már itt megjelenik Galeotto Marzio, Janus barátja, aki arra ösztökéli a pécsi püspököt, az első ismert magyar, de latinul író költőt, hogy magyar nyelven írjon verset.

A történet valós történelmi tényeken alapul, a szereplők között is vannak valóságosak, ám a szerző sok fikciós elemmel tette élvezhetővé és fordulatossá a cselekményt. A könyvben versek is szerepelnek, amelyek egy barát, Diószegi Szabó Pál szerzeményei.

Gáspár Ferenc trilógiában gondolkodott, és a második részt már Galeotto alakja, élettörténete inspirálta. Ez a korábbi mű tükörregényeként fogható föl: – Az első regényben Janus szerelmes lesz, ám nem lehet tudni, hogy a verseket vajon ő írja-e, vagy a kétszáz évvel korábban élt trubadúr. Valójában persze Diószegi barátom írta őket, és ezeket a saját szövegemmel felváltva küldözgettük egymásnak e-mailben, ami nagyon inspiráló játék volt. A Galeotto megírásakor ez a kerettörténet már nem működött volna. Galeotto Marzio Mátyás király könyvtárosa és Janus Pannonius barátja volt, nagyon izgalmas személyiség. Számomra különösen érdekes, ahogyan a hitét kereste. Hol hívő keresztényként, hol nem hívőként élte az életét. Azt is kifejtette például egyik művében, hogy szerinte nincs szükség olyan közvetítőkre, mint amilyenek a papok s az egyház. A velencei inkvizíció ezt nem tolerálta, börtönbe záratta, s engem az is érdekelt, hogyan élte meg ezt a helyzetet. Marzio izgalmas figura, egyszerre bohóc és filozófus, és még a halála körülményei sem ismertek pontosan. Nem minden művét fordították le magyarra. A Galeottóban szerepel egy epigrammája, ezt is Diószegi Szabó Pál fordította latinból, én pedig beépítettem a regénybe – mondta lapunknak a szerző.

Gáspár Ferenc a Királykúton mutatta be regényét
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A másik főszereplő Galeotto mellett Mátyás király táltosa, akinek a létezése nem biztos, ám az írónak kapóra jött a misztikus szál miatt. Illetve van egy női szereplő is, aki szintén sokszor változik, hol Galeottóba szerelmes, hol Janusba, hol pedig kiderül, hogy kém. Az ő és érzelmei alakulása hasonló ahhoz, ahogyan Galeotto hozzáállása változik a hithez.

Gáspár Ferenc a trilógia mindhárom részének megírásához kapott alkotói ösztöndíjat. A záróregény Én, Mátyás király címmel készül. Ebben a történelmi tényeken nyugvó cselekményt ugyancsak a fantáziának köszönhetően színezi ki az alkotó, aki szerint ezek az emberek szinte ugyanúgy éltek, mint mi, csak épp sokkal jobban vérre ment minden döntésük, cselekedetük.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában