Cser-Palkovics Andrással beszélgettünk

2020.01.28. 14:18

Királyaink azonosítása útján – Fehérvár a nemzet történelmi bölcsője

A közeljövőben megvizsgálhatják az Osszáriumban lévő csontokat is azzal a módszerrel, amely révén nemrég azonosítva lettek II. Béla király földi maradványai.

Majer Tamás

Még 2017-ben írtunk róla – egy Kásler Miklós-interjúnkban, aki akkor az Országos Onkológiai Intézet igazgatója volt, ma az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) első embere –, hogy 600-700 millió forintra volna szükség ahhoz, hogy az archeogenetika módszerével megvizsgálhassák az Osszáriumban lévő csontokat, amelyek tartalmazhatnak királyi csontokat is.

Azóta már megerősítette a módszer III. Béla földi maradványainak korábbi azonosítását, s újólag azonosították vele II. (Vak) Béla csontjait is.

– Az Osszáriumban lévő csontokra megkérték az engedélyt Székesfehérvár önkormányzatától mint a múzeum, ezáltal Nemzeti Emlékhely fenntartójától – tudtuk meg Cser-Palkovics András polgármestertől egy hétfői sajtóbeszélgetésen.

Minden bizonnyal Fehérváron folytatódhat a magyar királyok csontjainak archeogenetikai kutatása
Fotó: FMH-archív

A nemzet történelmi bölcsője

Arról kérdeztük a polgármestert, hogy szerinte vissza kell-e hozni a két Béla király jelenleg a fővárosban őrzött csontjait a koronázóvárosba.

– Ha az a kérdés, hogy a csontoknak hol a helye, nagyon határozottan, háromszor aláhúzva: Fehérváron – jelentette ki. – Egyébként szerintem nemcsak a csontoknak van itt a helye, hanem a koronázási palástnak is – tette hozzá.

Sőt, kifejezte azon álláspontját is, hogy üdvös volna, ha legalábbis időről időre a koronázási ékszerek is Székesfehérváron lennének megcsodálhatók!

Ott legyenek, ahol több száz éven át voltak, ahol „használták” is azokat, többet, mint a fővárosi Kossuth téren. Hiszen most ott vannak – mondta. – Ki merem jelenteni, hogy ez ereklyékre is vonatkozik, a végakaratot tisztelni kell. Ezek az uralkodók és az ő családjaik fehérvári földben kívántak nyugodni Istvántól kezdve több száz éven keresztül. Az egy következő kérdés, hogy hol. Véleményem szerint a Nemzeti Emlékhely a mai kialakításában nem méltó ahhoz, hogy ez a nemzet történelmi bölcsője

– fogalmazott, s hozzátette, hogy ez alapvetően sok száz éves elmaradás.

Rámutatott, az elmúlt esztendőkben történtek előremutató kezdeményezések, vannak új eredmények is. Utalt a tavalyi régészeti feltárási szenzációra, amely a 11. századra datálják a város középkori kőfalának építési idejét, illetve az állami Árpád-ház programra is.

Fotó: FMH-archív

– Szabó Zoltán építészettörténésznek köszönhetően nagyon sok minden történt az épített örökség esetleges helyreállítása vonatkozásában is, több korszak tekintetében – emelte ki.

Szabó Zoltán a bazilika 12. századi építészetei elképzeléseit már „letette az asztalra”, a tájékoztatón megtudtuk, pár hét múlva elkészül a Mátyás-korabeli kiegészítés is.

– Ezzel szeretnénk visszamenni a kormányhoz, és megnézni, hogyan tudunk – az EMMI-vel és a miniszterelnökséggel együttműködve – továbblépni. Ez biztos, hogy egy olyan nagy ívű terv, amely a mindenkori kormány és az egyház támogatása nélkül nem valósulhat meg. Van nekünk két fontos évfordulónk: 2031 és 2038. Bízom benne, hogy nem kell majd a nemzetnek ezer éves évfordulókat úgy ünnepelnie, hogy a nemzet történelmi bölcsője úgy néz ki, mint most – jelentette ki.

1031 Imre herceg, 1038 István király halálának éve.

Egy korábbi cikkünkben írtunk Szabados György történész véleményformálásáról, aki még a Püspöki Palota „arrébb tolását” is felvettette lehetőség gyanánt. A városvezető szavaiból kitűnt, ő nem szorgalmazza ezt: van hely a Nemzeti Emlékhelyen, illetve a Koronázó téren is.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget