Zene körülöttünk, bennünk, a világnapon

Menuhin úgy vélte, hogy az emberek a muzsika sokszínűségének megismerése által is közelebb kerülhetnek egymáshoz. Ezért arra buzdított, hogy a világnapon legyen minél több zenei esemény, s azok ne csupán koncerttermekben kapjanak helyet, hanem az utcát is árassza el a muzsika. Fontosnak tartotta ugyanakkor a csöndet, annak megélését, mert ez is hozzájárulhat a zene élvezetéhez.

E gondolatokat is szem előtt tartva szerveznek évről évre Székesfehérváron is megmozdulásokat, koncerteket a zene ünneplésére.

Kedden napközben, a nyarat idéző csodás napsütésben a Munkácsy Mihály Általános Iskola alsó tagozatos diákjai vonultak ki kísérőkkel az Országzászló térre, ahol a magyar népdalkincsből adtak át egy csokorra valót az arra járóknak.

Kora délután a Hermann László Zeneművészeti Szak­gimnázium és AMI növendékei foglalták el az Országalma környékét, ahol változatos térzenével örvendeztették meg a közönséget. Mint megtudtuk: az alapfokú és a középfokú oktatásban részt vevők is énekeltek, muzsikáltak, így több mint ötvenen szerepeltek a klasszikus és a népzenei tagozatról. A műsor Carl Orff Taps-kánonjával kezdődött, aztán a kórus énekelt (amelyhez üde színfoltként, pár pillanat erejéig egy önjelölt énekes is csatlakozott, ám őt hamar elterelték), és még számos produkció elhangzott.

Kora este, az Arév sportcsarnokban rendezték a hagyományos zene világnapi gálaműsort, amelyen a fehérvári zenei élet sok-sok szereplője lépett föl. Átadták továbbá a Fricsay Richárd Zenei Díjat a Primavera Kórusnak, kiosztották az „Éneklő Ifjúság” okleveleit, s díjazták zeneiskolai diákok, tanárok munkáját.