Öt év alatt családdá nőtte ki magát a kis csapat

2019.08.02. 11:30

A Margaret Island kalandos utazása

A Margaret Island zenekar idei évében fontos szerepet kap az ötéves jubileum. A FEZEN-en is felléptek, előtte pedig magukról meséltek nekünk.

Bokros Judit

Lábas Viki énekes a FEZEN közönségét is magával ragadta Fotó: Fehér Gábor

Eső, Legszebb szavak, Veled minden – néhány kiemelkedően sikeres dal a Margaret Island zenekartól, amely a hazai könynyűzenei élet egyik legsikeresebb szereplőjévé vált az elmúlt pár évben. Az alapító tagok Lábas Viki, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf, ám a koncerteken ma már sokszor nagyobb felállást láthat-hallhat a közönség. Ez így volt a FEZEN-en is, ám az interjún az említett hármas válaszolt kérdéseinkre.

Az elmúlt években többször is felléptetek Fehérváron, például a „Hello, nyár!” bulin. Milyen emlékeket őriztek a városról?

Füstös Bálint (F. B.): – Az öt év alatt mindenhol alakultak olyan sztorik, amikre emlékezünk. Fehérváron a Petőfi Kultúrtérben adtuk az első vidéki klubkoncertünket. Ott történt meg először, hogy a „Nem voltál jó”-t is visszaénekelte a közönség, pedig akkor csak a Kistehén Zenekar előtt játszottunk.

Lábas Viki (L. V.): – Nekem az jut eszembe, amikor először voltunk a FEZEN-en, a klubnál lévő kerthelyiségben. Akkor még alig ismertek minket, de már eljöhettünk ide. Csak pár ember volt, köztük egy anyuka kisbabával ugrált az első sorban a „Bolyongó”-ra, mert csak ő ismerte a számainkat. Aztán játszottunk télen is a főtéren, nagyon hidegben. A színpadra még csizmában mentünk föl, viszont már zokniban és mezítláb fejeztük be a koncertet, annyira jó volt a hangulat.

Törőcsik Kristóf (T. K.): – Kapcsolódási pont az is, hogy a fénytechnikusunk fehérvári. Én még arra emlékszem szívesen, hogy itt volt a tavalyi Lemezjátszó elő-lemezbemutató turnénk egyik állomása, a Petőfi Kultúrtérben.

Öt éve alakult a zenekar. Hogyan emlékeztek meg erről?

L. V.: – Sokan azt gondolják, hogy 10–15 éve működünk, annyit hallottak már minket. Az öt év alkalmából öt különleges hazai világörökségi helyszínre szerveztünk turnét, Legszebb színek címmel. Voltunk már a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, az aggteleki Baradla-barlangban, a Pannonhalmi Főapátság levendulanapján és a Szigligeti várban. Augusztus végén pedig a Tokaji Fesztiválkatlanban lépünk föl. A sorozatot Budapesten fejezzük be egy nagy szülinapi bulival, a Budapest Parkban. Próbáljuk emlékezetessé tenni ezeket a napokat, éveket, mert nem tudhatjuk, meddig tartható fenn ez az egész, ami körülöttünk van. Jó megragadni a pillanatot.

Igen hamar berobbantatok, mára aranylemezekkel és díjakkal büszkélkedhettek, sok követőtök van. Hogy éltétek meg az elmúlt öt évet?

T. K.: – A magam szempontjából úgy érzem, hogy javult a munkamorálom. Míg az elején lazábban vettem a dolgokat, ma addig nem nyugszom, amíg kész nincs valami. A kezdeti időszakra visszagondolva úgy tűnik, mintha minden könnyedén és álomszerűen ment volna, pedig azért biztosan nem így volt. Ám sokkal tudatosabbak vagyunk, mint az elején.

F. B.: – Számomra nagy utazás volt ez az öt év. Sok emberrel találkoztunk, s a csapatunk kis családdá nőtte ki magát. Elindultunk hárman, a szobámból, akusztikus zenével, most meg már tizenöten is együtt dolgozunk azért, hogy egy-egy koncert jobb lehessen. Rengeteg pozitív tapasztalatunk van. Ez a kezdeti időszak mindig meghatározó lesz az életemben.

L. V.: – Szerintem felnőttünk sok feladathoz, mind az emberi oldalt, mind a munkamorált tekintve. Tudatosítani kellett, hogy vegyük komolyan a zenélést, ami akár lehet olyan munka is, amiből meg tud élni az ember, s mégis az álmait jelenti. A kérdés az, hogyan tud mindez folytatódni, mi hogyan tudunk változni, fejlődni. Illetve mennyire kitartó a közönség, mennyire tudjuk őket lekötni.

Lábas Viki énekes a FEZEN közönségét is magával ragadta Fotó: Fehér Gábor/Fejér Megyei Hírlap

Mi lehet az eddigi titok, a folyamatos változás? Több stílust vegyítetek, megjelennek például a népies motívumok és a rapbetétek is. Ezt meddig lehet fokozni?

L. V.: – Akusztikusan kezdtünk zenélni, de mivel szeretjük az elektronikus zenét, ezért olyan dalaink is lettek. A koncertjeink pop-rock produkcióra emlékeztetik az embert, úgyhogy eleve sokszínűek és változatosak vagyunk. Nem tudom, hogy ezt meg lehet- e unni.

F. B.: – Ez sosem úgy működik, hogy előre kitaláljuk, mit emelünk be a zenénkbe. Ha megfog minket egy hangszín, inspirál egy dal, egy előadó, akkor azzal foglalkozunk. Ezt a nyitottságot szeretnénk megtartani.

Sűrű a koncertnaptáratok. Hogy bírjátok a felpörgetett tempót, miként kapcsolódtok ki, honnan jön az újabb energia?

L. V.: – Én hiszek abban, hogy ha az ember a saját energiáit használja, hisz abban, amit csinál, akkor az elég lehet és nincs szükség egyébre. A közönség is érzi az energiánkat, azt, hogy szeretnénk valamit adni, amikor fölmegyünk a színpadra. Egyébként mindenki másból merít, ki a családból, ki a természetből.

F. B.: – Nekem fontos, hogy meglegyenek a magam csöndjei a hétköznapokban, mert azokból tudok töltekezni. Ilyenkor ebből kevesebb van, de ezt az időszakot is nagyon szeretem. Ha fáradtabb vagyok, a közönség reakciója át tud billenteni a holtponton.

T. K.: – Az én életemben újdonság a jóga, ami már eddig is sokat adott.

Új videoklipetek van, az Éjszaka című számhoz. Mi a története?

L. V.: – Ez a dal a közönséggel közös éjszakáinkról szól. Az elmúlt évekről, a folyamatos utazásokról, a hangulatról. Ez a dal sem akart mást, mint ezt megmutatni, hangulatokkal. Nekem tetszik, és azok, akik régóta követnek minket, szintén örömmel fogadták.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában