Varázslat a levegőben

2019.06.16. 17:30

Eltűnt a határ ép és fogyatékkal élők között az Imre Sándor Szeretetszínház darabjában

Az óriási érdeklődésnek köszönhetően szombaton két alkalommal is színpadra léptek az Imre Sándor Szeretetszínház ép és sérült művészei a MOL Aréna Sóstó rendezvénytermében, hogy Bartokos Tamás rendezésében előadják a Padlás című musicalt.

Elekes Gergő

A színpadon mindenki művésszé vált! Kockás ingben a darab rendezője, Bartokos Tamás

Fotó: Menyhárt-Török Adél

A jótékonysági eseményen az Arany János EGYMI, Ezredéves Óvodája, Általános Iskolája és Készségfejlesztő Iskola tanulói is jelen voltak, akik Czettl Andrea, az Alba Triatlon SE elnöke és Iváncsics Zsolt mellett jelentős szerepet vállaltak a nap lebonyolításában.

Mind a 15, mind a 19 órás darab közel telt házzal zajlott, ami azt jelenti, hogy több, mint ezer néző láthatta szombaton Fehérváron a Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter-alkotta darabot, melynek bevételéből az Alba Triatlon SE az Ezredéves Iskola sérült tanulóit támogatja.

Bartokos Tamás, az Imre Sándor Szeretetszínház igazgatója kérdésünkre elmondta, azért a Padlással érkeztek Székesfehérvárra, mert a darabban benne van a Szeretetszínház missziójának üzenete: a művészi élmény nyújtásán túl, szeretnék bebizonyítani a nagyérdeműnek, hogy a sérült emberek, átlépve saját korlátaikat és határaikat, képesek arra, hogy értékeket közvetítsenek, s bebizonyítsák, hogy a társadalom peremére szorulók rétege éppoly értékes és fontos, mint bárki más. Közös előadásaikkal le kívánják dönteni az előítéletek korlátját épek és sérültek között, megpróbálják a fogyatékosok világát közelebb hozni az épekéhez. Játékuk során azt kívánják hangsúlyozni, ami közös, ami összeköt minket, s nem azt, ami szétválaszt.

Jótékonyság mindenek felett

Mielőtt azonban a színészekké lett volna a terep, meglepetésekre is sor került. A közönségben helyet foglalt édesanyjával az a Tóth Kornél, aki 2012-ben nyitott hátgerinccel született, egy héttel ezelőtt pedig részt vett a keszthelyi KKMHELP jótékonysági futáson Iváncsics Zsolt társaként.

Forrest és Kornélka az arénában
Fotó: Menyhárt-Török Adél

A kisfiú nagy álmát váltották valóra a szervezők azzal, hogy a MOL Aréna Sóstó gyepére léphetett, valamint egy különleges, a Vidi játékosok által dedikált mezt is átvehetett a Videoton egykori kiválóságától, Tiber Lászlótól. Mindemellett városnéző helikopterezés és wellness hétvégés pihenés is vár Kornélra és családjára.

Tóth Kornél nagy álmát váltották valóra azzal, hogy a MOL Aréna Sóstóra látogathatott
Fotó: Iváncsics Zsolt

Orosz Georgina a közelmúltban szenvedett súlyos balesetet, melynek következtében kerekesszékbe kényszerült. Ő sem mehetett haza üres kézzel az eseményről, városnéző helikopterezéssel, akadálymentesített fürdőkabinnal és egy teljesen automata kerekesszékkel is megajándékozták a szervezők.

A 19 órás előadáson megjelent többek között Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki köszöntő beszédében gratulált a szervezőknek az előadás sikeréért. Elmondta, hogy néhány hónapja ismeri az ötletgazda Iváncsics Zsoltot, akin azonnal látta, hogy minden erejével segíteni próbál a rászorulóknak, így nagy öröm számára, hogy a Miniszterelnökség civil alapjából tudták támogatni a programot, aminek folytatása várható.

Elérzékenyülve, könnyeivel küszködve lépett a mikrofonhoz Szépné Reményi Annamária, az Arany János EGYMI Ezredéves Óvodája, Általános Iskolája és Készségfejlesztő Iskolája tagintézményének vezetője, aki hangsúlyozta, Székesfehérvár minden pontján érezni az EGYMI gyerekei iránti szeretetet, az évek során mindig sok segítséget kaptak a városlakóktól, és nagyon szeret itt élni, majd beszéde végén egy csokor virággal megköszönte az Alba Triatlon SE munkáját is, akik megalakulásuk óta célul tűzték ki a fogyatékkal élők integrációját, sportolási lehetőségük biztosítását.

A darabról

Vizuálisan egy rendkívül erős feldolgozást láthattunk, mind a jelmezek, mind a kellékek terén kitett magáért a társulat, hovatovább bizonyos pillanatokban füstgépek segítségével is fokozták a hangulatot, miközben a hangfalakból dübörögtek a Presser-Sztevanovity-Horváth dalok.

A színpadon mindenki művésszé vált! Kockás ingben a darab rendezője, Bartokos Tamás
Fotó: Menyhárt-Török Adél

Az előadásban három fogyatékkal élő színész is játszott, ám ha ezt nem tudjuk előre, nem is tudnánk megmondani, ugyanis zseniálisan illeszkednek be ép társaik közé és hozzák a rájuk osztott szerepeket.

Iváncsics Zsolt, a magyar Forrest Gump lubickolt Témüller szerepében!
Fotó: Menyhárt-Török Adél

Habár korábbi interjúnkban Iváncsics Zsolt elmondta, sosem készült színésznek, az általa életre keltett Témüller a darab egyik abszolút csúcspontja: lubickol a tenyérbemászó figura szerepében, tökéletesen megjelenítve a '80-as végi besúgót. Hegedűs Áron detektívjére pedig maga Peter Falk is büszke lenne!

Fényév távolságra a megoldástól
Fotó: Menyhárt-Török Adél

A közönség szeretete nélkül nem működik

Az előadás előtt volt lehetőségünk beszélgetni Bartokos Tamás rendezővel is, aki elmondta, hogy nagyon szeretnének a következő évadjukban minden megyeszékhelyre eljutni a társulattal. Ennek egyfajta előfutára lehetne Székesfehérvár, egyfelől mert nagyon régi kapcsolatot ápolnak Török Szabolccsal, a Székesfehérvári Tankerületi Köz­pont igazgatójával, másrészt pedig az Értelmi Sérültek És Családjaik Jogvédő Egyesületének Fejér megyei tagszervezete az Imre Sándor Szeretetszínház tagjaiból alakul ki.

Habár nem színházi környezetben, de gyönyörű helyen kaptak lehetőséget bemutatni a darabot, mely során voltak ugyan technikai nehézségek, de mind a helyiek, mind az Alba Triatlon SE tagjai maximálisan segítették őket, érezték a szeretetüket, így tudták, hogy nagy baj nem történhet.

Milyen érzés volt Önöknek, hogy az ország több pontjáról is kifejezetten a Padlás miatt érkeztek Fehérvárra?

– A színész számára a legnagyobb siker a taps. Amikor tudja, hogy kíváncsiak rá, pláne, hogy integrált színház vagyunk, akkor az csodálatos érzés. Különböző helyekről jövünk, mégis egyformák vagyunk, az Istentől kapott szeretetünk azonos. A közönség szeretete nélkül nem működik az, amit csinálunk: nemrégiben Solton volt egy előadásunk, az ottani nézők pedig eljöttek Fehérvárra is a 15 órás előadásra. Kicsit olyan ez, mint amikor a Vidit is elkísérik a szurkolók, ha idegenben játszik, így még különlegesebb számunkra a helyszín.

Süni (Sallai Bonita), Rádiós (Bartokos Tamás) és Mamóka (Simon Mária)
Fotó: Menyhárt-Török Adél

Mi alapján lettek a szereplők kiválogatva?

– Megnézek sokakat a csapatból, akinek a legjobban áll, ő kapja a szerepet. Nálunk nincs sértődés, ha valaki nem kap meg egy szerepet, de a visszajelzések alapján mindig eltaláljuk a karaktereket. A három sérült színészünk Nemeskisfaludról érkezett, amikor pedig színre lépnek, egyszerűen fantasztikusak, szinte felrobban tőlük a színpad.

Mekkora volt a lámpaláz a szereplőkön, mivel először adták elő a darabot?

– Nagyon gyorsan átlendültünk ezen, egészséges drukk persze mindenkiben van, de nem izgulták túl, a játék öröme és a nézők reakciói, szemük csillogása átsegítik az embert a nehézségeken. Az első taps, az első poén utáni nevetés mindig megnyugtatja a szereplőket.

Mik a tervek a jövőre nézve? Újabb darabok?

– Szeretnénk minden olyan városban, ahova eljutunk, bevonni a helyi fiatalokat. Ez egy kicsit nehéz, de a Valahol Európában tökéletes rá, hiszen ott 25 hátrányos helyzetű, állami nevelésű gyermek játszik velünk.

A csoportkép sem maradhatott el az előadás végén
Fotó: Menyhárt-Török Adél

Új darabot egy okból csinálunk csak: Sávolyon, ahol a saját színházunk van, mindig évadot csinálunk, gyerek és felnőtt bérlettel. Emiatt kell új darabot is bemutatnunk, hiszen unalmassá válhatnánk, mindemellett pedig a rutinszerzés és repertoár miatt ez nekünk is jó. Ettől függetlenül főként a Valahol Európábant, a Padlást és az Isten pénzét szeretnénk a lehető legtöbb helyre eljuttatni. Hangsúlyt szeretnénk fektetni a gyermek előadásainkra is a megyeszékhelyeken, őket szeretnénk elsőként megfogni, mert úgy gondoljuk, hogy a gyerekek befogadóbbak: ha nekik már természetes, hogy vannak sérültek, nem kell tőlük sem megijedni, sem sajnálni őket, akkor rajtuk keresztül a felnőttek is befogadóbbakká válhatnak. A gyerekek a jövő nemzedéke!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában