A muhi csata története, egy sakkjátszmában a Romkertben

Az előadás ötlete Matuz János rendező fejéből pattant ki, méghozzá abból kiindulva, hogy évek óta minden nyáron a koronázási szertartásjátékokon felelevenítik egy-egy királyunk trónra kerülésének történetét és megkoronázását, ami nem más mint, – ahogy Matuz János fogalmazott –, középkori múltidézés színházi eszközökkel.

– Ezeknek a múltidézéseknek mindig érdekes és izgalmas színfoltjai a csaták, amelyek a középkori imázs magját képezik. Arra gondoltam tehát, hogy egy létező sakkjátsz­mával modellezem a muhi csatát, s ezt a történelmi csatát forgatókönyvvé és szerepekké bontom vissza. Így jött létre, szerintem a világon egyedülálló módon, egy színpadra állított sakkjátszma – mondta a rendező arról, hogyan született meg az előadás. A színpad jelen esetben egy hatalmas sakktábla volt, amelyen három mesélő segítségével 32, feketébe, illetve fehérbe öltözött tópartis gimnazista adta elő a muhi csatát, illetve személyesítette meg az ütközet jelesebb szereplőit. Másfél hónapig gőzerővel folytak a próbái ennek a teljesen új, kísérleti jellegű darabnak, amelynek ősbemutatójára május 11-én került sor.

És hogy miért pont a muhi csata került ilyen módon színre?

– Szeretném, ha ebből egy sorozat lenne, és évről évre újabb csata kerülhetne színre. A csata pedig mindig ahhoz a királyhoz fűződik majd, aki a koronázási szertartásjátékon aktuálisan színre kerül. Mivel ebben az évben IV. Béla történetét mutatják be, és az ő legfontosabb csatája Muhinál zajlott a tatárok támadása idején, így esett a választás erre az 1241. évi összecsapásra.