nuntius

2019.04.09. 07:20

Üzenet Neményi László halálára

Nemzedéktársai, Takács Imre, Sobor Antal vagy éppen Álmos István után elment Neményi László is. A könyvtáros, a költő, a könyvek és például az Árgus című folyóirat és a Bástya című antológia hajdani küllemének gondozója. Hányszor, de hányszor olvashattuk: „A fedélterv, a tipográfia és a nyomdai előkészítés Neményi László munkája.”

Bakonyi István

Szépíró és költő is volt Neményi László Fotó: a család

Ezt az utóbbi mondatot éppen Az igazmondás igénye című, 2002-ben megjelent könyvem impresszumából idéztem. Ebben a kötetben írtam többek között az ő, Változatok az egyensúlyra című, vegyes műfajú, válogatott kötetéről is. Hiszen szépíró és költő is volt Neményi László. Hadd idézzek most néhány mondatot ama írásomból! „…Mély nyomokat hagyhat az olvasóban az a szépségeszmény, ami ugyancsak sajátja e költészetnek. Ennek egyik legjobb példája az Ég hűl rám című vers, amelyből ráláthatunk az egész lírai pályára. Rendkívül kifinomult, a legnagyobbakra emlékeztető módon jut itt kifejezésre a legmélyebb lényeg, a leghumánusabb mondandó. A hangütés máris bekapcsol a titokzatos áramkörbe: „Ég hűl rám, behavazott csönd, / szárnyakkal takar, hagyom. / Hallgató fekete föld az időm, / tenyerén fájok nagyon… …S ez a szépségeszmény együtt van jelen a játékossággal, a kísérletezéssel, a mindenséget befogadni akaró poéta végtelen vágyaival. Hogy milyen sokirányú a tájékozódása, azt jelzi pl. a Kassák Lajos végakaratát idéző mű, vagy éppen a Versek számítógépbe című rövid ciklus. Ez a szépségeszmény és a kulturáltság jellemzi Neményi László más műfajú írásait is. Szinte zavarba ejtő a műfaji és tematikai gazdagság, amely az élet legapróbb részleteitől a számítógépes szövegszerkesztés és könyvkészítés fontos problémáiig terjed. A részösszegző igény a vallomásokban és publicisztikai jellegű, de döntő többségükben szépirodalmi igénnyel megírt írásokban egyaránt tetten érhető…”

Szépíró és költő is volt Neményi László
Fotó: a család

Egy másik kötete, a 2004-es könyvhétre megjelent, a Postázandó üzenetek mappája (alcíme: Válogatott elektronikus levelek) hasonlóképpen jelezte a technika iránt tanúsított elkötelezettségét. Modern, huszadik századi Mikes Kelemenként akkoriban igen gyakran küldött e-maileket, korszerű formába öntött üzeneteket. E kötet ürügyén készítettem vele egy interjút, amiben többek között a következőket mondta: „…Mai alapállásom, amit a Minthaember c. esszénovellámban pontosabban megfogalmaztam, hogy az író bármilyen témához, műfajhoz is nyúl, valójában nem tud kilépni önmagából. Önmagát írja. A háttérben vagy a struktúrában valamilyen lenyomatban ez a tény – többé vagy kevésbé – mindig kimutatható. Ha pedig az író jelenlétét nem is próbálja rejteni, akkor az egyenes beszédhez fordul. …A levél műfajában ez meg sem kerülhető, hiszen írójának gondolataiban, indulataiban, vélekedéseiben, állásfoglalásaiban talán a legközvetlenebb formában jelenik meg a személyisége. Fontos az is, hogy feltétlen őszinteség nélkül a levél … hiteles sem lehetne…”

Akkoriban még igen aktívan vett részt szűkebb hazánk irodalmi életében. Aztán az utóbbi esztendőkben már ritkábban láttuk, bár néhány rendezvényen azért találkoztunk a Vörösmarty Társaságban vagy éppen a Királykút Emlékházban. Testi-lelki nyavalyák gyötörhették. Néhány hónappal ezelőtt láttam feleségével, Ágival együtt, a Szekfű Gyula utcai orvosi rendelő előtt. Fáradt és megtört volt.

Aztán jött a gyászjelentés. Rajta verssorai: „Gömörből hozott anyám / magából friss patakot, / akárha gondolatot; // apám a Nyírség sarát / hozzá, egy országon át / úgy gyalogolt. // És lettek ők ketten / nekem együtt az Isten, / így adatott.”

A nyugalmazott címzetes könyvtárigazgató, költő és író nyolcvankét évet élt. Nyugodjon békében!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában