Kiállítás segít készülni a mohai tikverőzésre Fehérváron

A skanzenben álló kis egykori parasztház utcai szobájában látható kiállítást Gelencsér József néprajzkutató nyitotta meg. Elmondta, hogy a tikverőzés farsangi népszokás Mohán, amit máig húshagyókedden tartanak. A menete pedig úgy fest, hogy reggel a részt vevő legények beöltöznek bohócnak vagy bolondnak. Rongyokat öltenek magukra, amiket színes szalagokkal dekorálnak. Álarc kerül az arcuk elé. Kócból bajuszt, szakállt készítenek. Úgy elváltoztatják a külsejüket, hogy a saját anyjuk sem ismer rájuk, amint arról a jeles néprajzosnak személyesen is alkalma volt meggyőződni. Két legény lánynak öltözik. Jellemzően azok, akik először vesznek részt a tikverőzésben.

A mohai alakoskodás ősi figurája a szalmatörök, s újabb a kéményseprő. A tikverőzők házról házra jártak, és bekormozták a menyecskéket, asszonyokat. Felkeresték az ólakat is, elzavarták fészkükről a tyúkokat, és összeszedték a tojásokat. Régen nyitott kémények voltak, itt lógott a kolbász, a szalonna. Ebből is igyekeztek csenni, amíg elterelték a háziak figyelmét. Az ismerős házaknál megpihentek, lekerült róluk az álarc, és megkóstolták, amivel a háziak kínálták őket. Pálinkát, bort meg a farsangi fánkot. Gelencsér József elmesélte, hogy egyszer a szomszéd faluban lakó édesapját is összekenték, amikor a Mohán főzetett pálinkájáért ment. Alig győzött kimosakodni. De nem jártak jobban azok a szovjet katonák sem, akik egy teher­autó platóján utaztak a hetvenes években. Egy bolond leállította a kocsit, társai pedig felugrottak rá. Mire a katonák észbe kaptak, már csupa korom volt az arcuk…

A mohai tikverőzés mára országos hírű látványosság lett, amelynek alkalmával rengeteg látogató érkezik a kis, Fehérvárral szomszédos faluba.

A kiállítás március 2-ig tekinthető meg, keddtől szombatig 13 és 17 óra között.