A magyar Kákics zenekar a vulkánok földjén jár – Videóval!

Quitóban, a világ második legmagasabban fekvő fővárosában ébredtünk. Délelőtt találkoztunk Magyarországot is többször megjárt jóbarátunkkal, Mario Godoy Aguirre népzenekutatóval, aki – a Quitói Magyar Nagykövetséggel karöltve – sokat tett ecuadori koncertsorozatunk megszervezéséért. Az ő társaságában indultunk látogatóba a követségre. Utunkat pálmafák és kábelektől roskadozó villanyoszlopok szegélyezték – villanyszerelő legyen a talpán, aki ezekhez hozzányúl!

A magyar–ecuadori kapcsolatok építéséről Bucsi-Szabó Edit nagykövet asszony mesélt nekünk, az ő vendéglátását élvezhettük a délelőtt további részében. Megtudtuk, hogy e latin-amerikai ország számára hazánk elsősorban a déligyümölcs- és a vágottvirág-export miatt fontos kereskedelmi partner, de a Magyarországon jelen lévő nagyvállalatok is érdeklődnek az ecuadori piac iránt, például a Suzuki gyár is készít autókat Ecuador számára. Az ebéd során beleszerettünk a helyi gasztronómia savát- borsát adó összetevőkbe, csoportunkban gyakran emlegetett fűszerekké lett a culantro és a perejil.

Délután az Autopista Ruminahuin keresztül hagytuk el a fővárost, majd a pánamerikai főútvonalon, magas hegyek között robogtunk Cotopaxi tartomány székhelye, a mintegy 2700 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, közel százezres lakosú Latacunga felé. 1531-ben az Inka Birodalom területére lépő első spanyolokat lenyűgözték az őslakosok meredek hegyoldalakon létesített teraszos függőkertjei. Ezeket andenesnek, azaz teraszoknak nevezték el. Innen ered a világ leghosszabb lánchegységének, a Cordillera de los Andesnek (teraszos hegylánc) elnevezése. Az Andok több mint 7000 kilométer hosszan fut végig Dél-Amerika nyugati oldalán, Ecuadoron is, bár itt nem jellemző a délebbre gyakoribb teraszos földművelés. A hegyvidék elválasztja az amazóniai esőerdőket a csendes-óceánparti alföldektől, kialakítva így az ország három nagy földrajzi táját.

A vulkánok földjén járunk: a fővárostól északra és délre, mintegy harminc vulkanikus kúp emelkedik a magasba, ezért a hegyvidéki tartományok – néhány kivétellel – egy-egy vulkánról kapták a nevüket. A Cotopaxi az 5897 méteres magasságával az ország legmagasabb működő vulkánja, egyben a második legmagasabb hegye. Az utolsó komolyabb kitörései a 20. század elején, de kisebbek még az 1940-es évek közepén is voltak. Utunk a lábánál vezetett, de sajnos hósapkáját szégyenlősen takarta felhőfátylával, csak itt-ott engedte sejtetni pompás ékét.

Az itt élők elsősorban a mezőgazdaságból élnek. A tartomány magasabban fekvő területein kukoricát, burgonyát, búzát és árpát termesztenek, de itt a völgyben az út mellett öntözött brokkoliföldek, legelésző tehenek és rózsatermesztő fóliasátrak váltakoztak. Könnyen megtörténhet, hogy utóbbiakból Magyarországra is kerül vágott rózsa, Ecuador hazánkba is exportálja ezt a keresett árucikket.

Latacunga városát a 16. század elején a spanyolok alapították. A történelme során többször szinte teljesen megsemmisült a Cotopaxi kitörései miatt, de mindig újjáépítették. A város repülőtere fontos stratégiai pont a hadsereg számára, ugyanis innen indulnak járataik az Amazóniában lévő katonai állomáshelyekre.

Este a város kultúrházában telt ház előtt muzsikáltunk. Érdekes volt számunkra, hogy a dalok közben is gyakran beletapsoltak, mint egy jazz koncerten. A nagy magassággal járó oxigénszegény levegő ellenére derék táncosaink megmutatták, milyen a magyar vircsaft. Műsorunkat álló vastapssal jutalmazta a hálás közönség.