Búcsú a templomnál, utcabál az etyeki Körpincéknél

A katolikusoknál az utóbbi évtizedekig nagy ünnepnek számított a templom védőszentjének napjához legközelebbi vasárnap tartott búcsú évszázadokon át. Az elmúlt évtizedekben megkopott a szakrális jellege, de a családok és főként a gyerekek még mindig jeles napként élték meg a többféle jelképet magába foglaló hagyományt. Nagymisével kezdődött a vasárnap, az elszármazottak ilyenkor igyekeztek hazatérni, a kitelepítettek Németországból is csapatostul utaztak haza. A házaknál sütöttek-főztek, benépesültek az udvarok, a fiataloknak jó alkalom volt az ismerkedésre, udvarlásra. A reformátusok, s a vallásukat nem gyakorlók szintén ülték a búcsút, harminc-negyven éve sátrasok, körhintások hada fogadta a falu apraja-nagyját. Mára mindez jócskán alábbhagyott, a katolikus egyházközség azonban méltón ünnepli Sarlós Boldogasszony napját.

Az etyeki civilek a Körpincéknél szerveztek a búcsú előtti szombaton civil napot. Szabó Erika, Kiss Dániel az idősb és az ifjabbik Orosz Gyula ötleteltek a barátokkal, az egyesületek tagjaival, s már akkor elhatározták: utcabállal zárják a találkozót. Délben nyitották meg a pincéket, délutántól felváltva zenéltek, verseltek a közönségnek és egymásnak. Az Etyeki Versmondók Körének előadói rangos, vidám költeményekkel emelték a hely, az etyekiség arculatának szépségét. Az önkormányzat is támogatta a nosztalgia jegyében zajló rendezvényt, a retró zenék a fiatalok körében is népszerűek. Muzsikált az Egger Géza és Máté Barbara formáció, az etyeki (nosztalgiacsapat) BL Qpa zenekar a ’70-es évek slágereit játszotta. A Rosmarin Kórust is szeretettel fogadták, különböző zenei műfajok és korosztályok találkoztak. S amihez ragaszkodtak, az sem szenvedett csorbát: éjfélig ropták a a táncot a bicskei Retro band zenekarral, villanyfénynél!