A Fejér megyei értéktár részei az alapi táncok

Ismerve a népi együttes elszántságát, kitartását, bizton továbbadják a felnövekvő nemzedékeknek.

Alap népzenei, néptáncos hagyományait a múlt század hetvenes éveiben működő Pávakör őrizte, éltette. Méhes Lajosné Julika polgármesterrel és Köőné Lendvai Marikával, a Mezőföld Népi Együttes vezetőjével a községházán beszélgetünk. A csoportban akkor még ott táncolt Fekti József és Ulicza Jánosné született Bernáth Rozália – mindketten a népművészet mestere cím birtokosai. Rozália és József eltávoztak már e földi létből, de táncaik (alapi táncok – ugrós és kanásztánc) és dalaik felkerültek az UNESCO által is ratifikált szellemi kulturális örökség listájára, s immár a helyi és a Fejér megyei értéktár részei is. Ezt a nemes örökséget büszkén ápolja és gondozza a falu közössége.

Fekti József (1903-1979) családjának valamennyi tagja aratócseléd volt – elevenítjük fel beszélgetőtársaimmal a Népművészet mesterei kiadvány passzusait. Kanászbojtárként tanult meg táncolni akkori számadójától, Boros Józseftől. Az ő lábán éledt újjá a már csaknem feledésbe merült alapi kanásztánc, amelyet a táncos két, keresztbe fektetett bot felett, kezében a harmadikat forgatva járt.

Néptánckutatók 1958-ban keresték őt fel először, Martin György és Pesovár Ferenc személyében. Táncos tudását elsősorban a helyi Pávakörben adta tovább a nála fiatalabbaknak.

Ulicza Jánosné Bernáth Rozália (1906-1992) alacsony, törékeny alkatú, szelíd természetű személyiség volt. Nyolc testvérével együtt korán megismerte a munkát, a napi kenyérért való küzdelmet. Családjában szülei és testvérei is nagyon szerették a zenét és a táncot. Férje is jó táncos és énekes volt, 1957-ben náluk járt először néprajzkutató, Pesovár Ferenc. Fekti József 1966-tól lett a táncospárja, bármerre is jártak az országban, mindenhol megcsodálták táncaikat, az alapi ugróst, a csárdást.

A Mezőföld Táncegyüttes 1998-ban alakult, majd 2007-től a település hagyományait őrző Pávakörrel közös munkába kezdett. E tevékenység gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen már három generáció táncol együtt Mezőföld Népi Együttes név alatt. Táncaikban az eredeti, archaikus kultúra táncait, jeles eseményeit dolgozzák fel, állítják színpadra, amely megmutatkozik mind a tánc, mind a viselet eredetiségében. A koreográfiákat mindig az adott tájegységekről érkező táncoktatók tanították be számukra. Jelenlegi koreográfiáik: az alapi, mezőföldi táncok, a kalocsai táncok, a sárközi táncok, az isaszegi táncok, a magyarbődi táncok, a bodrogközi táncok és a tardosközi táncok.

A többszörös arany minősítésű népi együttes művészeti vezetője: Sándorfi Judit és Hajdara Tamás, varrónőjük és mindenesük Takács Józsefné Erika.

Az együttes szívesen fogadja a környező települések meghívását, kisebb és nagyobb rendezvényeken is örömmel mutatják be a táncokat, a koreográfiákat. De jártak már nagyobb városokban, országos rendezvényeken is: Balatonboglár, Budapest, Buzsák, Debrecen, Ercsi, Isaszeg, Naszvad (Felvidék), Székesfehérvár (Királyi Napok), Zetelaka (Erdély).

A Mezőföld Népi Együttes megyén és határon innen, megyén és határon túl is méltán híres hagyományos néptánctalálkozója pünkösdvasárnaphoz kötődik. Idén már a tizenhetedik randevúra készülnek. A néptáncegyüttesek a Ruskovics kocsmánál gyülekeznek délben, majd a legalább nyolc-tíz együttest számláló, hosszan kígyózó karaván zeneszóra, olykor tánclépésben indul a művelődési házhoz, ahol kitáncolják a májusfát, majd kezdetét veszi a fergeteges néptáncgála. A színes folklór-ünnep esténként aztán népes táncházzal zárul.

A táncosok számára a néptánc nem csupán hasznos időtöltés vagy hobbi, hanem életforma, együttlét, utazás, szórakoztatás és szórakozás – és mindenek felett barátság.

Köőné Marika úgy fogalmaz: a tánc, az érzelem, a közösséghez való tartozás az egész jellemet formálja, és emberibbé tesz...