2018.07.19. 20:00
Séfek világversenye: székesfehérvári gasztrosikerek Malajziában
Öt óra – ennyi ideje volt a főként fehérváriakból álló csapatnak a World Association of Chefs Societes (World Chefs) világkongresszusának versenyén arra, hogy olyat alkosson, amitől a zsűri megnyalja mind a tíz ujját. Így is lett: erős versenyben jó helyezéssel, valamint sikerélményekkel és önbizalommal tértek haza. Erről mesélt a Fejér Megyei Hírlapnak Volenter István és Adamek Balázs.
Az egyik legnagyobb gasztronómiai szakmai közösség, a 105 tagország 10 millió szakemberét egybefogó World Association of Chefs Societes malajziai világversenyén remekeltek a fehérvári szakácsok múlt hét végén: Volenter István készítette fel Adamek Balázs séfet és Murányi Mercédeszt, akik egy, öt óra alatt elkészített négyfogásos ételsorral remekeltek a megmérettetésen. A szakácsok versenyén – amelynek magyar háromfős csapatából ketten fehérváriak – a svédek nyertek, a mieink pedig a tizedik helyet érték el. István és Balázs arról mesélt, mi volt a tányérokon és milyen élményekkel tértek haza.
A székesfehérvári menü
– A világ szakácsszövetsége kétévente írja ki ezt a versenyt, melynek mostani, húszcsapatos döntőjét selejtezők sora előzte meg – meséli Volenter István. A végső finálén tehát 20 ország vett részt. – Egy éve kezdődött a felkészülés Prágában. Utána, a selejtezők során folytatódott a kihívás a fogások kibővítésével – a menüsorhoz ugyanis vegetáriánus ételt is adtak. – Ez utóbbi lett a hideg előételes első tányér, melynél kötelező alapanyag volt egy különleges minőségű kaviár, illetve választani kellett a zöldség- és gyümölcspürékből, illetve a mikro-salátákból is egyet – sorolja a Bocus d’Or-t többszörösen is megjárt Volenter István. A csapat lime-mal és olívaolajjal pácolta a kaviárt. A tányéron emellett körtével töltött zelleres ravioli volt, valamint szifonnal habosított zöldség velouté, azaz zöldséges-fűszeres mártás. – Volt még rajta fehér spárga, melyet gyömbérzselébe tekertünk, illetve zeller majonéz és egy kis tortácska, melyet tengeri algával, tojáskocsonyával és zöld spárgasalátával ízesítettünk.
A második tányér kötelező alapanyaga egy hal, a halibut volt, amely egy óriás lapos hal. Más megkötés nem volt, mint hogy meleg előételként kellett tálalniuk a séfeknek. A hal filéjét citrusos ízvilággal készítették el a fehérváriak: göngyölt halibut filé lett belőle citrusos halszósszal. A körete uborkasaláta volt tengeri algákkal, illetve karfiolkrém és rizs ropogós, melyet kicsit ázsiai ízvilággal készítettek.
Ám mivel Malajzia muszlim ország, ezért a sertés és az alkohol használata tilos volt a verseny során. Egy kivétel volt, a bor, melyet használtak is a fehérváriak: a hal mártásánál és a főételnél egyaránt. Ez utóbbiról, azaz a harmadik tányérról így mesélt István:
– Kaptunk borjúhátszínt, nyelvet és szeletelt csontos borjúcsülköt. A hátszínből készített Balázs és Mercédesz egy fekete curry-vel ízesített és gombába tekert borjúhátszínt. A csülök pedig füstölt fűszerekkel, füstölt olívával, citrusokkal volt ízesítve. A nyelvből különleges, rétegzett étel készült, paprikazselével felváltva, melynek köszönhetően szép piros-barna kombinációban kerülhetett a tányérra – tudtuk meg a szakembertől, aki azt is elárulta, hogy azért igyekeztek kevéske magyaros ízvilágot is csempészni a verseny menüsorába: füstölt paprikával ízesítették ugyanis a borjúmártást.
A desszertté volt a negyedik tányér, melyet speciális csokoládé alapanyaggal, illetve zöldség- és gyümölcspürével készítettek. – Mangót és calamansi pürét használtuk. Ez utóbbi olyan citrusféle, amely talán a sárga grapefruit és a lime keverékeként írható le. Emellett kötelező volt még a tea használata is az édességnél. Így került a zsűri elé a magyaroknak köszönhetően egy mangó és egy calamansi sorbet, valamint egy csokoládé mousse különleges fehér csokoládés bevonattal, illetve gél állagú teagyönggyel díszítve.
Izgalmas alapanyagok, különleges szakmai kreativitás jellemezte a magyarok tányérjait. Ezekből minden fogás esetén tizenkettőt kellett a zsűri elé tenniük – azaz összesen negyvennyolcat, öt óra alatt. Elképesztő teljesítmény ez, melyet Adamek Balázs óriási élményként és kihívásként élt meg.
– Nagy élmény volt, életem legnagyobb kihívása! – mondta Balázs, immáron Magyarországon, hát mögött hagyva Malajzia, Kuala Lumpur izgalmas és egyben félelmetes világát. – Prágában, a selejtezőn még nem is álmodtam arról, hogy kijuthatunk ide, hiszen olyan pici ország vagyunk. Mégis, most kiderült, hogy igenis van helyünk a legjobbak között!
Adamek Balázs nevét továbbra is érdemes megjegyezni, hiszen ezzel a világméretű megmérettetéssel még nem fejezte be: – Megyek, mindig csak előre, még többet bizonyítani, sikert elérni, ez a cél – tette hozzá. Balázs keresi az új kihívásokat, melyek között ott a szakács világbajnokság, a szakácsolimpia is. Nekünk, fehérváriaknak szerencsénk van, mert Volenter István és Adamek Balázs étkeit egyébként a mindennapokban is kóstolhatjuk azokban a fehérvári éttermekben, melyekben dolgoznak.