A pátkai víztározó nem csak horgászatra alkalmas, de vízi turizmusra is

Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása a településen a szennyvíz volt, amelynek köszönhetően mára a tradicionális pátkai belterület teljes egésze csatornával ellátott.

A másik, jelenleg folyamatban lévő nagy beruházás, az ivóvíz. A közös vízbázis használata miatt nem csak Lovasberény, de Pátka is küzd arzénproblémákkal. Ennek megoldására a székesfehérvári központi vízhálózatra csatlakozó távvezetéket építenek, amely várhatóan jövő év tavaszára készül el. Az arzénprobléma konkrétan azt jelenti, hogy magában a hálózatban nem haladja meg az EU által előírt határértéket a víz arzéntartalma, de magában a kútban, ahonnan a nyersvíz kiemelésre kerül, igen.

Folyamatos fejlesztések

Az ivóvíz-beruházás Euró­pai Uniós és magyar állami támogatással valósul meg, de az alacsonyabb költségek érdekében a jelenlegi vízműtelep meglévő és használható épületeit is felújítják, így részben azokba építhetők be az új technológiák.

– Ez a két nagyberuházás bőven meghaladja Pátka léptékeit, így a mellette futó kisebb pályázatok, fejlesztések jóval kevésbé látványosak. Ettől függetlenül számunkra leg­alább annyira fontosak, mint a nagyok. Folyamatban van a művelődési házunk felújítása, és idén hátra van még az óvoda és az orvosi rendelő energetikai korszerűsítése. Ugyanakkor durván 20 év után ismét készülünk a közvilágításban használt lámpatestek cseréjére. Korszerű ledvilágítást kap a település, ezzel egy időben pedig igyekszünk úgy bővíteni a közvilágítást, hogy az a lakosok megelégedését is szolgálja – mondta el Nagy Dániel Ferenc polgármester. És ha már a lakosságról is szó esett: a település létszáma évek óta 1700 fő körül mozog, ám ehhez még hozzájön azoknak a száma, akik a külterületi, zártkerti ingatlanokban élnek.

A polgármester szerint ez a terület elég telített és nagy problémát jelent, hogy infrastrukturális szempontból nehezen követhető a bővülése. A másik sajátossága a helyi lakosságnak a nagy fluktuáció. A jellemzően munkahely miatt távolabbi településről érkezők szinte állandóan cserélődnek. Statisztikák szerint az elmúlt években nagyjából annyian érkeztek és távoztak a faluból, mint amennyi az állandó létszáma Pátkának. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak van egy állandó magja és egy változó része, ami némileg megnehezíti a közösségépítést. Pátkán ezzel egyidejűleg viszont számos olyan fejlesztett telek található, amelyek beépítésre várnak. Az óvoda teljes kapacitással működik, az iskolát a 2008-ban történt megszüntetés után a református egyház indította újra, jelenleg az első négy évfolyam működik, de szeretnék felmenő rendszerben megvalósítani a 8 évfolyamos képzést.

A fiatalokon túl mire építheti Pátka a jövőt?

– A Vértes Natúrpark legdélebbi települése vagyunk, számos kihasználásra váró táji adottsággal és természeti képződménnyel. Legjelentősebb a víztározó, amely mintegy 300 hektáros vízfelületet jelent, ahol egy vízi turisztikai beruházást szeretnénk megvalósítani. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködve tervezünk kialakítani egy olyan helyet, ahol a vízi turizmus, illetve a sárkányhajózás alapjait lehet elsajátítani. Ugyanakkor, itt található turisztikai látványosság a római kori kőgát, amely a település címerében is szerepel. A víztározó persze nem csak turisztikai célokat szolgál – elsődleges feladata továbbra is a Velencei-tó vízszintszabályozása – ezért a hasznosításával kapcsolatban igyekszünk együttműködni mindenkivel – horgászokkal, vadászokkal, vízügyi szakemberekkel – és olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó.