Málenkij robot: Három napra hívták, ezer kilométerekre vitték a férfiakat

Az országban másodikként állított emléktáblát Tabajd önkormányzata a háború után málenkij robotra, azaz kényszermunkára Szovjetunióba hurcolt helybéli férfiaknak. Elsősorban Temesszentandrási György háziorvos, akkori polgármester szorgalmazta az emlékállítást, miként a helyi értékek őrzését, s a háborúk és a negyvenéves diktatúra visszásságainak feltárását is csöndes konoksággal tette. 2014-ben vésték a községháza falán elhelyezett gránitba a névsort, akkor még ketten éltek a Szovjetunióból hazatértek közül: Varga Benjamin és Varga István. Béni bácsi a múlt héten elhunyt, Pista bácsi sajnos, már nem emlékszik a régmúlt megpróbáltatásaira.

A mondás szerint mindig a győztesek írják a történelmet… Hiánypótló mű a tabajdi Arcképcsarnok kiadvány, amelyet a helyi születésű, Székesfehérvárott élő bölcsész doktor, nyugalmazott tanár Gulyás Antal állított össze. Édesapja, Gulyás Imre is az elhurcoltak között volt, a gondviselés és önnön kitartása révén négy év múlva tért haza, megjárta Odesszát és Dnyepropetrovszkot. Már Ercsiben hadifoglyoknak minősítette át a Vörös Hadsereg a málenkij robotra, „kis munkára” összeterelt civileket.

Az ötéves Antal csupán halványan emlékezett rá, s felnőttként is csak elejtett félmondatokat hallott apja málenkij robotos küzdelmeiről. A hazatérőket a kommunista hatalom gépezete hallgatásra kényszerítette, nem beszélhettek a Szovjetunió-beli évekről. A tabajdi ötvenegy férfi közül tizenheten már az odaúton, illetve a megpróbáltatások következtében meghaltak. Gulyás Antal 2012-ben fogott kutatásba, sokig vakon tapogatózott, mire Bognár Zalán történész javaslatára a Fejér Megyei Levéltárban az alispáni iratok között rábukkant a tabajdi névsorra! A mostani kiadványhoz negyvenhármukról sikerült egykori, vagy későbbi képet fellelni, S. Bélley Ágnes segítségével, aki elkötelezetten őrzi-kutatja szeretett szülőfaluja történetét.

A szombati könyvbemutatón és emlékünnepségen szokatlanul verőfényes januári nap ragyogott az emléktábla koszorúinak virágaira. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő beszédében a Szovjetunióban rabságot szenvedett sokmillió civil sorsát idézte fel – köztük az egyik legtöbb idegen nemzetbéli magyarokét.

Bárányos Csaba polgármester Mindszenty József bíboros történelmi súlyú mondataiból olvasott fel. Az egykori elhurcoltak megjelent idős leszármazottai a személyes történelem átélt eseményeiről beszélgettek a művelődési házban az emléknap után.