Kétnapos konferencia Kishantoson: tudásbővítés és közösségfejlesztés

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége szombaton és vasárnap rendezte meg a Néphagyomány a fenntartható társadalom szolgálatában című konferenciát Kishantoson, a Fiáth–Nagy-kúriában.

Néphagyomány és fenntarthatóság – így, párba állítva nemigen hallhattunk minderről – fogalmazta meg köszöntőjében Viasz Zoltán sárbogárdi sípfaragó, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület tagja.

A tanácskozást azzal a céllal hívta életre a hármas konzorcium – a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Nemzeti Művelődési Intézet –, hogy megvizsgálják: mit adhat múltunk sokkal emberibb léptékű eszközeinek és technológiai fogásainak ismerete a mai, a teljesítménykényszer és az erőforrások fogyatkozása által szorongatott ember számára. A hagyományos, gépesítés előtti életmód azon jellegzetességeire és értékeire helyezve a hangsúlyt, amelyek segítették, vagy legalábbis nem tették lehetetlenné a táj és az ember harmonikus kapcsolatát.

A konferencia előadói a fenntarthatóságra fókuszáltak, a tárgyalkotó népművészek és kézművesek pedig elsősorban az épített, megalkotott tárgyi környezet elemeire. S persze arra, miként segíthetnek a kézműves módszerek és az organikus szemlélet néhány égető össztársadalmi probléma (például kényszeres árutermelés és -fogyasztás, felhalmozódó szeméttömeg) csillapításában, megoldásában.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központot és a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot mint házigazda, Ács Sándorné mutatta be; Farkas Gergely múzeumpedagógus (Szennai Skanzen) Táj és ember címmel a hagyományos népi életmódról szólt előadásában. Termeld meg önmagad! – erről beszélt Németh Péter (Öko-völgy Alapítvány); Lechner Judit kertészmérnök pedig a magyar biokertek fűszereiről és gyógynövényeiről. Vasárnap Bacsó Renáta (Áldott menedék) Alkalmazkodó gyümölcsészet – a jövő kertje címmel tartott előadást; Hajdú László (Meta Terra Polgári Egyesület, Vajdaság) a Baráthok kútjáról, egy artézi kút újjáéledéséről mesélt.

A szombat délután kézműves-foglalkozásokkal telt a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak közreműködésével, többek között csuhézással, gyékény-, sás- és szalmafonással, valamint fafaragással, szövéssel és kenyérsütéssel. Az aprónép úgyszintén kézműves játszóházban múlatta az időt.

Fehér Csaba ötvös szabad tűzön készített zöldséges, gombás uzsonnát, s bemutatta a „csoda” sütődiszkoszt és a hagyományos teflonbevonatú serpenyőt. Ez a „természetbarát” teflon a ráégett patinás olajréteg névre hallgat…

Oroszi István és Oroszi Sándor fazekasok az ősi, gödrös égetés tudományát elevenítették fel; Juhász Imre juhász most szakácsnak csapott föl, bográcsában szürkemarha- gulyás rotyogott. A közös vacsorát aztán tapasztalatcsere és kötetlen beszélgetés követte. És vidám zeneszó, Viasz Zoltán ugyanis nem hagyta otthon furulyáját és citeráját…