Archeobotanika

2017.10.23. 08:00

Kenéz Árpád archeobotanikusnak jó szeme s nagy tudása van

Miután másfél óráig hallgattam Kenéz Árpád előadását szakmaterülete hazai érdekességeiről, annyit mindenesetre leszűrtem: a fiatal archeobotanikus nemcsak ritka foglalkozást űz, de valószínűleg ritka jó szeme és türelme is lehet.

Kocsis Noémi

Kenéz Árpád az előadást ebben a stílusos öltözékben tartotta meg

Fotó: Koppán Viktor Dávid

Mert bár a ma régészeti növénytanászainak már rendelkezésére állnak modern talajkémiai vizsgálati eljárások, meg binokuláris sztereomikroszkópok, a munkájuk jelentős része gyakorlatilag mégis abból áll, hogy az ásatásokon előhozott, apró részekből, szemcsékből, morzsalékból álló talajból még apróbb növényi maradványokat kibogarásszanak. Ha ezekből aztán ötezer- hatszázkilencvennégyet kell egyesével meghatározniuk és beazonosítaniuk, akkor annyit kell, nincs mese. A botanika és a régészet összekapcsolódását a mindennapokban szakmaszerűen megélő ifjú kutató erről is mesélt a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága Fő utcai épületében minap tartott érdekes előadásában.

- Mindig a régészekkel dolgozunk együtt, de Magyarországon nincs könnyű helyzetben az archeobotanika, mert alig van leletanyag.

Kenéz Árpád az előadást ebben a stílusos öltözékben tartotta meg
Fotós: Koppán Viktor Dávid

S mint Kenéz Árpád hozzáteszi, azok sem tűnnek olyan izgalmasnak, mint például a törökországi Catalhüyük lelőhelynél megtaláltak – köztük egész szenesült archeoalmák -, amiért a világ minden részéből oda zarándokolnak az archeobotanikusok. Ettől függetlenül hazánk területén is folytak olyan izgalmas feltárások, amelyekből a növényekkel foglalkozó szakemberek elődeink életéről hozhattak meg hallatlanul érdekes következtetéseket, s tárhatták fel az egykor itt élt emberek és az akkori növények kapcsolati hálóját. Sok mindent elárulhatnak akár azok a jelentéktelennek tűnő szőlőmagok, amelyeket egy avarkori sírban fekvő csontváz vállánál találtak a régészek. Megtudhatjuk, hogyan használta a környezetét az adott kor embere. Hogyan használta ki a rendelkezésre álló erőforrásokat? Milyen termőhelyi adottságokkal rendelkezett a terület? Miket termesztettek a régi korok emberei, s milyen táplálkozási szokásaik voltak? Utóbbiakból következtethetünk a társadalmi összetételre is: többségben voltak a szegények például? Hogyan temetkeztek, építkeztek, s hogyan élték a hétköznapi életüket?

Kenéz Árpád előadásában érdekes honi esettanulmányokkal is megismertette a hallgatóságot. Éppen szülőfaluja közelében, a 47-es főút szélesítése közben találtak egy régészetileg rézkorinak meghatározott lelőhelyet, amelyből archaikus gabonák maradványai kerültek elő. Máskor kender, szőlő vagy aprószulák magvait adta ki a talaj – sok érdekes titkot rejt még a föld az archeobotanika művelői számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában