Pedagógusok szakmai konferenciája

2017.09.22. 11:00

Mikor tanítsák Jókait? – Pedagógusok konferenciája Székesfehérváron

SZÉKESFEHÉRVÁR A témahetekkel, az új alaptantervvel, a pedagógus továbbképzésekkel is foglalkoztak a Nemzeti Pedagógus Kar újabb szakmai konferenciáján szerdán.

Bokros Judit

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár hangsúlyozta, a témahetek fő célja az élményszerű programelek oktatásba emelése, a kulcskompetenciák megerősítése volt

Fotó: Fehér Gábor

A Városházán jöttek össze a pedagógusok, hogy döntéselőkészítő feladatokkal, folyamatokkal ismerkedjenek. A konferencia szervezésében aktív szerepet vállalt a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja, a fehérvári Tóparti gimnázium igazgatója, Vizi László Tamásné, aki szintén előadott tanártovábbképzések témában. A megjelenteket is ő köszöntötte, majd Cser-Palkovics András polgármester szólt. Rámutatott: az, hogy a Városháza dísztermében van a találkozó, jelzi, hogy a települési önkormányzatok nem vonultak ki a közoktatásból, annak támogatását továbbra is fontosnak érzik, bár nem fenntartók. Ezért is várják a javaslatokat arra, mit tudnak tenni a jobban működő oktatásért.

Az első előadó Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár volt, aki a tananyagba illesztett témahetek tapasztalatairól beszélt. Elmondta: ezek fő célja az élményszerű programelemek beemelése az oktatásba, a kulcskompetenciák megerősítése, a szemléletformálás és a pedagógiai módszerek megújítása. A Pénz7, a Digitális témahét és Fenntarthatósági témahét kapcsán, a tanároktól kapott visszajelzések alapján a helyettes államtitkár összességében pozitív tapasztalatokról számolt be.

Csépe Valéria kormánymegbízott, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, kutató az új alaptanterv fejlesztéséről és feltételeinek megteremtéséről szólt. Már az elején leszögezte: a Nemzeti Alaptanterv egy protokoll, amelynek meghatározott, szakemberek által kidolgozott részei vannak.

Ők most kollégáival nem alaptantervet írnak, hanem fejlesztési munkát végeznek azért, hogy eljussanak egy olyan javaslatig, amely alapján felépülhet az új NAT. Fejlesztésre pedig szükség van, mert sok területen elmaradtunk a világtól.

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár hangsúlyozta, a témahetek fő célja az élményszerű programelek oktatásba emelése, a kulcskompetenciák megerősítése volt
Fotós: Fehér Gábor

Egy újonnan létrehozott szervezeti egység, az Oktatás 2030 tanulástudományi kutatóközpont azt szeretné elérni, hogy erre a dátumra, 2030-ra versenyképes iskoláink legyenek. Ezért is fontos az alaptanterv tartalmának meghatározása. Lényeges, hogy a diákok megtanuljanak jól bánni a digitális eszközökkel, s elsajátítsák azokon az önálló tanulás módjait. Ez is egy kompetencia, egy képesség, aminek nem pusztán a „kütyühasználat” a lényege – fogalmazott Csépe Valéria, aki az alapozást nagyon fontosnak tartja az iskola első négy évében is. Vagyis: a gyermek tanuljon meg rendesen írni, olvasni, számolni.

 

A tartalmi megújításnál vizsgálják, érintkeznek-e az elemek? Jól összekapcsolhatók-e az ismeretek egymással? Jelenleg úgy tűnik, nincs igazi tudásrendszer. Helyette jellemző a siettetett tanulás, túlzsúfolt tartalommal. A jövőben súlyozni kell az alapján például, mi tartozik az általános műveltséghez. Azon is el kell gondolkodni, mikor kell valójában Jókait tanítani? A szakemberek célja összességében, hogy a pedagógustársadalom is a magáénak érezze az új alaptantervet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában