2017.11.21. 12:28
A Csóri Csuka Csárda legendája
A község hírnevét öregbítő csárda az 1960-as években nyerte el mai képét. Ugyan már közel 9 éve nem üzemel, hírneve a mai napig meghatározó Csór életében.
Közel 10 éve épült meg a Székesfehérvárt és Várpalotát összekötő, de Csórt elkerülő főút. Azelőtt a fehérvárra tartó utazóknak át kellett mennie a településen, és a község középpontjában álló Csuka Csárdánál ebédeltek és pihentek meg. Az elkerülő út megépülésével, és az egyre kevesebb szállóvendég miatt a csárda nem sokkal később csődbe ment, a mai napig lóg kerítésén az eladását hirdető tábla.
A csárda egy régi uradalmi dézsmakocsma és vendégfogadó átépítésével érte el mostani külsejét és stílusát.
A község történetéhez két, Mátyás királyhoz kapcsolódó legenda kapcsolódik. Az egyik monda szerint 1475-ben, a Fehérvárról Csórra siető uralkodó a közeli Sér-hegynél találkozott először menyasszonyával, az Itáliából érkező Aragóniai Beatrixszal, akit egy évvel később nőül vett.
Csór címerében a másik Mátyás királyhoz kötődő legenda elemei jelennek meg: maga a király, kezében pálcával, és a csukát felé nyújtó vendéglős alakja is feltűnik. A hagyomány szerint a csárda elődjében, a település határán álló vendégfogadóban szállt meg a király, természetesen álruhában. A fogadós a falu alatti Sárréten kifogott csukát annak értékes mája nélkül szolgálta fel a királynak. Mátyás haragosan kérdőre vonta a fogadóst, aki azt felelte, hogy a csóri csukáknak nincsen mája, az igazságáról híres király ezért a szomszédos Várpalotán deresre húzatta a férfit, és szolgáival megvesszőztette. A fennmaradt, Mátyás királynak tulajdonított szólás is ezt igazolja: „A csóri csukának nincsen mája — palotai pálca: nincsen száma”.
A híres csárdát sokáig Szabó-kocsmának hívták. 1942-ben építette fel akkori tulajdonosa, Szabó István, az ő, és az építést kivitelező mesterek nevét az épület oldalába falazott emléktábla őrzi.
A település hírnevét öregbítő csukák a falunap főszereplőivé váltak, hiszen minden év augusztusában megrendezik a Csóri Csukafesztivált.
Bár Csór lakossága ma csupán 1700 fő, története egész az őskorig nyúlik vissza, hiszen a régészek szerint a település és környéke már csaknem 6000 éve folyamatosan lakott terület. A Mátyás királyhoz kötődő legendák miatt a község neve azonban még sokáig fennmarad az utókorban.
