Denevér csilláron, könyvek mögött, levegőben

Forró nyári estén, „a tévé kékes bársonyával kibélelt” szobában furcsa sziluett húz át újra meg újra a képernyő előtt. A korántsem izgalmas műsoron elalvó lakók ébredése után elszabadul a pokol, mindenki számára. Denevér van a lakásban, és a rettegés éppúgy eléri az embert, mint a fogságba esett repülő emlőst.

Jobban fél tőled, mint te tőle

Egér vagy bőregér, egyre megy, fél mind a kettőtől az emberek túlnyomó többsége. Amikor a csilláron lóg, vagy körülötte repül a denevér, vagy ha szinte beesik a könyvespolc kötetei mögé, ha bemászik az ágy alá, támaszkodva a kitekert lábán és a szárnyán látható hegyes kis körmeivel, akkor az otthon börtönné válik a betolakodónak éppúgy, mint a bentlakónak. Akiknek nincs ilyen tapasztalata, az csak legyint, és elsüti a régi nagy bölcsességet: Jobban fél tőled, mint te tőle.

Akinek már járt denevér a lakásában, és retteg a mászó, vagy éppen verdeső állat közelségétől, az el sem tudja képzelni, hogy van olyan lény ezen a világon, aki jobban fél, mint ő. Pedig az elcsépelt mondás valós, különösen amikor beindul a hajsza.

Fegyvereink valának fejkendő, seprű, törölköző

A denevér kiváló érzékszervekkel rendelkezik, és bár a szeme a gyenge pontja, fájdalmasan zavaró pillanat számára, amikor a berepülést érzékelő család felkapcsolja a villanyt. Közben ott a hozzá közelítő emberek hideg verejtékének számtalan üzenete, és persze a riadalom okozta sikítófrász minden egyes hanghulláma, ami tökéletesen megzavarja a közellenségnek kikiáltott élőlény tájékozódási képességeit. Ez mind ösztönös reakció az ember részéről, de mégis a lehető legrosszabb, mert éppen a hőn áhított eseményt, a behatoló távozását késlelteti.

A megtámadottak egyszerre védekeznek és támadnak. Fejkendő kerül a félős fejekre, mert mindenki úgy tudja, hogy a denevér egyetlen életcélja, hogy mások hajába gabalyodjon, majd előkerül a söprű és a törölköző és hangos honvédő háborúba torkollik a szép nyári este.

Szerelmes szerenád okozhatja a denevér vesztét

Több okból is megtörténhet, hogy nyáron, illetve ősszel betéved egy-egy denevér a lakásba. A fiatal, mozgásban és tájékozódásban még ügyetlen egyedek a nyár második felében repülnek először, és követnek el hibákat. A másik gyakori ok, hogy az egyébként hívogatóan hangulatos szűrt fény a házban, vagy a teraszon rovarokat csal az épület köré, márpedig a rovar a denevér tápláléka. Egyes források szerint az sem ritka, hogy ősszel, a nagy csapatokban vonuló denevérek közül kiszorul egy-egy egyed, és azok tévednek be a nyitott ablakon. A sok ok közül talán az egyetlen elfogadható a szerelem. A párzási időszakban a hímek, számunkra szinte hallhatatlan énekükkel csalogatják, csábítják magukhoz a nemzőképes nőstényeket, hogy minél több csillárdísz legyen. Ám ehhez a násztánchoz írt dal előadásához megfelelő akusztika kell, és mi is lehetne jobb hangerősítő, mint egy szoba, kitárt ablakokkal?

Tudással és szeretettel szabaduljunk meg tőlük

Lehet őket szeretni, vagy éppen nem szeretni, irtózni vagy rettegni tőlük, de nagyon hasznos élőlények. Magyarországon minden denevér védett, kivétel nélkül, ezért bánjunk velük kíméletesen. Ők sem örülnek a kialakult helyzetnek, dolgozzunk össze! Tárjuk nagyobbra az ablakot, húzzuk szét teljesen a függönyt. Oltsuk el a lámpákat és közben maradjunk csendben, hogy tudjon a denevér tájékozódni. Szárnyánál megfogni, lecsapni nem szabad, mert védett, és mert vékony, törékeny csontjai vannak. Már csak azért sem szabad őket megfogni, mert bár bársonyosan puha, finom tapintású bundája van, de veszélyhelyzetben haraphat, és a fogai nem puhák. Van külön őrlő- és metszőfoguk és persze ott sorakoznak a méltán híres szemfogak is, valójában az összes hegyes, így csúnya sebeket is ejthetnek egy harapással.

Veszettség lehet a harapás következménye

A denevér harapása semmiképpen sem kellemes, és bár mérge nincs, mégis megtörténhet, hogy nem csak a heg marad hátra a félelem szülte ellentámadásból, hanem betegség is. Magyarországon kevés az esélye, de megtörténhet, hogy a veszettséggel fertőzött állat átadja a hordozott betegséget az embernek.

Ha nem repül ki, akkor is van megoldás

Vastag kesztyűvel, óvatosan kivesszük a képkeret mögül, a kanapé alól, a könyvek mögül, vagy azokból a résekből és zugokból, ahova menekült, majd egy jól szellőző dobozba tesszük, akár egy kis víz társaságában, és sötét, csendes helyen hagyjuk megnyugodni, majd elrepülni. Ha hajnalig tartott a vadászat, vagyis már nappal van, akkor ez a várt távozás nem fog megtörténni. Ilyenkor érdemes uralkodni magunkon, és megvárni a következő éjszaka sötétjét.

Ha semmiképpen nem megy el magától a denevér, és mi nem tudjuk megtenni a fent soroltakat, akkor az internet szerint próbáljunk a közeli nemzeti parkhoz fordulni segítségért. A Sóstói Vadvédelmi Központban biztosan tudják, mit lehet tenni. hiszen ott gumicukor méretű denevérapróságokat is gondoznak. 

Mellettünk, velünk közösen élnek

Életmódunk jelentősen eltér ezektől az apró emlősökétől, így ritkán találkozunk velünk, pedig itt élnek közöttünk, és nem csak az ijesztő filmekben, a vámpírlegendákban, vagy a távoli, sötét, nyirkos barlangokban, hanem itt, a padlásunkon, a templomaink tornyában, a még be nem szigetelt panelházak illesztéseiben, a kertünkben vagy a közeli ligetben álló fa odvában. Ha a hasznosságuk és a puha bundájuk nem győz meg valakit arról, hogy megkedvelje a denevért, az vásárolhat ultrahangos denevérriasztót, vagy becsukhatja éjszakára az ablakot. Esetleg építhet faodút, hogy ott éljenek denevérek, és ne a lakásban.

Jól érzik magukat kedvenc búvóhelyeiken

• falrepedésben
• templomtoronyban
• barlangokban
• faodvakban
• padlásokon