1800 kilogrammnyi haltetemet szállítottak el a Velencei-tóból

Az elmúlt napokban a Velencei-tavi Kirendeltség minden rendelkezésre álló erőforrását a szükséges intézkedések végrehajtására fordította – kezdte a Velencei-tó halpusztulásával kapcsolatban kiadott közleményét a MOHOSZ. Az elmúlt napok feladatai közül a legfontosabbak közé sorolták a kárelhárítást, azaz az elhullott halak összegyűjtését, a kialakult helyzetre vonatkozó információk gyűjtését, az érintett szervezetekkel és hatóságokkal való kapcsolattartást, valamit a hal- és vízminták gyűjtését és laborba küldését.

1800 kilogrammnyi hal pusztult el a Velencei-tóban

A MOHOSZ tájékoztatása szerint az elpusztult halak 99 százalékát az inváziós idegenhonos ezüstkárász kistermetű egyedei tették ki. A darabszám tekintetében nagyságrendekkel kevesebb ponty és compó tetemet vettek ki a vízből. Kedd délig mintegy 1800 kilogrammnyi halat gyűjtöttek össze, amit az ATEV Zrt. szállított el a Velencei-tótól.

Ez okozhatta a halak pusztulását

„Az elhullott halfajok összetétele, az elhullások lefolyása és az eddigi vizsgálati adatok alapján feltételezhető, hogy a pusztulás hátterében nagyrészt egy specifikus, kizárólag a kárászféléket – így az inváziós ezüstkárászt – fertőző kórokozó állhat. A helyszíni vizsgálatok alapján az elhullások összefüggésben lehetnek a halak ívásával, illetve a május elején történt hirtelen lehűléssel is, amely nagy stresszhatást jelenthetett. A lehűlés hatására az ívás hirtelen leállhat, amely az ikrás halaknál okozhat elhullást. Ez amiatt történik, mert a lerakásra kész, érett ikrát a halak nem tudják leadni és a bennük maradó ivartermék bomlásnak indul, amely belső „mérgezést” (szepszis) okoz. Feltehetően ez állhat elsősorban a ponty és compó pusztulásának hátterében.”

A MOHOSZ közleménye szerint ezeket a következtetéseket megerősíti, hogy a Velencei-tó vizéből vett vízminőségi paraméterek eddigi vizsgálati eredményei nem mutatta oxigénhiányt és gázfelszabadulásra utaló tényezőket sem.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az április 28- án és május 7-én vett vízminták alapján oxigénhiány nem volt a tóban, ahogy az olajszennyezés is teljes mértékben kizárható, így a víz minőségével kapcsolatosan nem találtak problémát. A hatóságok által vett vízminták elemzése még folyik, azok eredménye a következő napokban várható. A halegészségügyi vizsgálatok szintén folyamatban vannak, melyek végleges eredményei a laboratóriumok közlése szerint a következő 1-2 hétben várhatóak. Az eddig elvégzett általános halegészségügyi vizsgálatok szintén nem mutattak sem oxigénhiányra, sem pedig vízminőségi problémára utaló tüneteket és jeleket, továbbá az elsődleges parazitológiai vizsgálatok eredménye is negatív lett – közölte a MOHOSZ.

A halakat is vizsgálták

A szakemberek az ezüstkárászok, a pontyok és a compó fajok egyedeit is vizsgálták. A MOHOSZ közleménye szerint az gyakorlatilag teljes biztonsággal kijelenthető, hogy ha beigazolódnának a specifikus halbetegségekre vonatkozó feltételezések, akkor ez az emberi szervezetre sem kontaktus, sem a hal elfogyasztása esetén nem jelent veszélyt.

„Az elhullott halakat lehetőség szerint minél nagyobb arányban és minél hamarabb szeretnénk a tóból eltávolítani, amely a halak kicsiny mérete miatt nehéz feladat, hiszen az apró halak könnyen a nádasokba, kövek közé szorulnak. Akinek lehetősége van segíteni a tevékenységünket, örömmel vesszük a közreműködését, amelyet előre is köszönünk, miként a már eddig elvégzett munkát is. Az összegyűjtött halakat halőreink a telefonos bejelentés alapján rendszeresen begyűjtik. A leadás legjobb módja, ha a zsákba összegyűjtött halakat egy, a bejelentésben meghatározott, lehetőleg (csónakkal vagy autóval) jól megközelíthető helyszínen elhelyezik. A halőri bejelentő telefonszáma: +36 (30) 5010-412. Jelezni kívánjuk, hogy újabb érdemi információ, változás okán új tájékoztatót fogunk kiadni, addig is részünkről a jelen anyag tekinthető hiteles hírforrásnak. Újra megjegyzendő, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a vonatkozó kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek (csapadékhiány, forróság, hirtelen lehűlések), okán sajnos a halpusztulások kialakulásának kockázata is egyre gyakoribbá válik országszerte. A Velencei-tó és vízgyűjtője sem kivétel ez alól, amelyet vízfelületéhez mérten kis vízgyűjtője és hektikus vízjárása miatt különösen veszélyeztet a vízhiány. Ezért a tó hosszú távú fennmaradása és a helyi élet kiszámíthatósága miatt továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a mesterséges vízpótlás megvalósítását, melyre véleményünk szerint az egyetlen járható megoldást a Duna vizének a tóba történő juttatása jelentené” – zárta közleményét a MOHOSZ.