Romantikus történetek történelmi szomszédolással

A bicskei Nagy Károly Városi Könyvtár író-olvasó találkozóira elsősorban helyi és a közelben élő alkotókat invitálja meg Endrédiné Szabó Erika vezető, de távolabb is „keresgél”. Így talált rá Pap Évára, aki nemcsak elfogadta a meghívást, de őszintén beszélt magáról, s könyvei szereplőiről, akik legalább annyira valósak, miként egy színes fikció kitalált alakjai.

Pap Éva élete sem kevésbé érdekes, mint regényei. Tanulás, újságírás, lakberendezés mint szakma, amatőr színjátszás tették ki az életét, illetve egy nem szokványos szerelem és családalapítás. A Szeged melletti Szentmihályon nőtt fel, sokáig nem tudott a trianoni traumáról, neki Jugoszlávia a szomszédos országot jelentette. A délszláv háború késztette szembenézésre, amikor is az akkori 500 ezer vajdasági magyarból sokan menekülésre kényszerültek, s Szegeden is letelepedtek, ahol Éva ma is él. Itt ismerkedett meg a határ túloldaláról érkezett magyar-bunyevác származású leendő férjével, s látásmódja és belső világa ezzel nagy fordulatot vett. Megismerte a férje családjának élő és már eltávozott tagjait, nézegette a barna fotográfiákat, s bekúszott velük a volt Jugoszlávia, a titói félszocializmus, a többnemzetiségű, egykor Magyarországhoz tartozó, de átalakult ottani élet. És feltérképezte Szarajevót, Belgrádot, Újvidéket, megtanult szerbül (!), s az ottani rendszerváltás eseményeit próbálta megérteni, a délszláv háború abszurditását megfejteni. S mikor lett író? Negyvenhét évesen döntött úgy, hogy gyerekkori álmát megvalósítva nekilát írni.

A könyvtárban személyes érzéseit, életének igaz részleteit is megosztotta az írónő hallgatóságával. A családi fotók közt keresgélve ragadta meg figyelmét az idős pár képe, s egy titokzatos szerelmi háromszög-történet rejtélye bontakozott ki - Szabadka 1933 idejéből. Kutatómunkával kiegészítve született meg első könyve, egyben Pap Éva írónő születése is ezzel történt meg. Az  És újra felkel a nap címet viselő regény saját írói fikciójával kiegészített históriája 1951-ben tért véget. Újabb családi „faggatózás” nyomán talált a férje szabadkai családi házának pincéjében hat doboz levelet – a férje ifjúkori és annak édesanyja közti levelezését, hétköznapi részletekkel, dokumentumszerű információkkal, persze politikamentesen. Ez a titói féldiktatúra időszaka, egy fiatal embernek az életbe robbanásáé. Mit csinált Mijo, a levelekhez kitalált főhős Szarajevóban? Róla szól a Mielőtt lemegy a nap címet viselő regény története, amelyben szintén keverednek a valóságos és az írói fantázia által megalkotott személyek, jelenetek, immár az 1950-es évektől indulva. E második könyv nem az első konkrét folytatása, a nevek is mások, de persze a szerelem itt is „főszereplő”.
 
A Megbocsátás pedig igazi mostani problematikát foglal regénybe, egy szintén szerelmi háromszögből induló, s a házasság megmentésével záruló történetet. Pap Éva szövegét Cindori Marija fordította szerbre, s ezt is kiadta a szerbiai Laguna Kiadó, amelyik a Mielőtt lemegy a napot is gondozta Pre zalaska sunca címen. A politika csak átszüremlik Pap Éva regényein, kifejezetten magánéleti síkon vezeti olvasóit az általa megidézett délvidéki világba – a régmúltba és félközel-múltba.