2025.05.16. 07:30
A horgászok nem tudták a partra vontatni a szörnyeteget
Féltonnás fenevadat fogtak a folyamból. A hatalmas halat horgászok nem tudták volna a partra vontatni, de az ügyesebbek, és főleg az erősebbek megtalálták a megoldást: hálóval emelték ki a monstrumot a Dunából. Az már biztos, hogy több ilyen fogás nem lesz a keleti megyehatárunkat adó folyón.
A Duna, átszelve országokat egészen a Fekete-tengerig folyik, ahol különleges lények is élnek és néha fel-felmerészkednek az édes vizű folyón. Ilyen féltonnás monstrumot horgászok nem tudnak a partra vontatni.
Fotó: PJD
A Duna óriása a jólét szimbóluma
A viza a Duna óriása, mely Európa legnagyobb édesvízi hala, még úgyis, hogy leginkább a Fekete-tengerben él, ahonnan bizonyos időközönként titokzatos jelre vándorútra indul évezredek óta. A viza generációit tekintve ez nem olyan sok idő, hiszen a tokfélék családjába tartozó hal, a Huso huso több mint 100 évig is elélhet, miközben annyit vándorol, amennyit csak tud.
Kalandozásai közben számtalan veszély leselkedett rá, mert egy egész iparág alakult ki elfogására, feldolgozására és a kiváló hús és kaviár értékesítésére. Utóbbit csak a nemesek, gazdagok ehették, mert nagyon drága volt. Később aztán szinte aranyárban mérték, így azóta csak a kiemelkedően gazdag emberek juthattak hozzá ehhez a csemegéhez. Így történt, hogy a viza a gazdagság és a bőség jelképévé vált.
– A viza kivételes lassúsággal fejlődő faj: a nőstények általában 13–15 éves korukban válnak ivaréretté, a hímek ennél valamivel hamarabb, 10–13 évesen. A kaviár előállítása miatt sok példányt akár 20 éven át is nevelnek tenyészetekben, hogy a legjobb minőségű, úgynevezett beluga kaviárt nyerjék ki belőlük. Ez a ritkaságszámba menő csemege világszerte a legdrágábbak közé tartozik: 100 grammja akár 80 ezer forintot is érhet- olvasható a promotion.hu-n.
Fotó: PJD
Horgászok ezt nem tekerték ki a partra
A hatalmas halakat természetesen nem horgászzsinórral fogták ki, hanem viza-fogókat építettek és egyes források szerint volt ilyen viza-fogó Fejér vármegyében is. A féltonnás fogások is rekordnak számítottak, és a halpiacon a nagyobb halakat bemutatták a vizahalászat fénykorában. Valódi látványosság lehetett mind, de főleg az a példány, melynek tömege meghaladta a másfél tonnát és hossza a hét métert. Nem volt tehát sem könnyű sem veszélytelen a vizahalászok élete, hiszen nem csak ügyesség, de erő és csapatmunka is kellett a hatalmas halak befogásához, ennek megfelelően különleges tisztelet vette körül a vizahalászokat.
Énekelve vándorló óriások legendája
Nem is óriása ő a Dunának, hanem szinte bálnája, hiszen jelentős méretén és vándorlási szokásain túl abban is hasonlít a legnagyobb tengeri emlősre, hogy miközben vándorol, jéghideg, sötét vizekbe tart, énekel is.
– A vizákhoz számos legenda és mítosz kötődik. Az egyik legismertebb legenda szerint a viza egy időben a folyó szellemeinek védelmét élvezte. Úgy tartották, hogy ezek az óriási halak őrzik a Duna kincseit, és aki tiszteletlenül bánt a folyóval, annak balszerencséje lesz. Egy másik legenda szerint a vizák éjszakánként a Duna mélyéről feljönnek, hogy a holdfényben fürdőzzenek, és ilyenkor a folyóparton ülők halk dalokat hallhatnak, amely a halak éneke. A halászok körében az is elterjedt, hogy a vizák előre megérzik a természeti katasztrófákat. Úgy hitték, hogy a vizák a folyó őrzői, akik figyelmeztetnek a veszélyre – olvasható az agroinform.hu-n.
Fontos volt, de már csak emlék
Mára mát eltűnt a folyamszabályzás, a vízszennyezés és a vízlépcsők kiépítése miatt. A huszadik században még belegabalyodott egy-egy példány a hálóba. Az egyik legutóbbi példány a paksi szakaszon vált zsákmánnyá, és a ennek kapcsán egy kiállítás is készült a helyi Hangulat presszó kirakatában.
Hasonló, ma is látható halfajok
