Akkor és most a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély

Az 1825-ben összehívott pozsonyi országgyűlés kétségtelenül komoly változásokat indított el a magyar társadalomban. Ennek egyik legismertebb mozzanata gróf Széchenyi István kezdeményezése volt. A mágnás birtokainak egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy, a magyar nyelvet felkaroló szervezet, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Széchenyi példáját többen követték, köztük az ifjú Károlyi György gróf is, aki 40.000 forintot ajánlott fel erre a célra. A jogvégzett, a katonai pályával felhagyó gróf 1834-ben, egy zálogügylet folytán szerezte meg a fehérvárcsurgói birtokot Perényi Imre bárótól, akinek őse, Perényi Ignác már az 1780-as években barokk kastélyt építtetett itt. A terület 1853-ban vásárlás útján került véglegesen a Károlyi családhoz. A mai kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, aki a klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki a Károlyi család építészeként a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Az egyemeletes épület legfőbb látványossága az oldalán emelkedő, négy oldalán egy-egy fióktornyocskával ellátott, 30 méter magasságú tornya lett. A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki. Károlyi György 1877-ben elhunyt, ekkor a kastélyt másodszülött fia, Viktor örökölte. 1888-ban a tulajdonos Károlyi Gyula gróf, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezője és első elnöke lett. 1910 körül, Károlyi József, Fejér vármegye későbbi főispánjának birtoklása idején a díszudvar felőli homlokzatot átalakították, amelynek révén a homlokzat összhatása megváltozott. Az uradalom utolsó birtokosa gróf Károlyi István volt, aki a II. világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosaként volt ismert művészkörökben.

A háború után a kastélyt elvették a családtól, és kártalanítás nélkül államosították. 1946-ban a Fővárosi Gázművek üdülőjét rendezték be az egykori főúri rezidencián, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonaként működött. Később állami nevelőotthon lett belőle, és ezt a feladatot látta el az 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették, és elkezdődtek az állagmegóvási munkák. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány megállapodást kötött az épületet kezelő Műemlékek Állami Gondnokságával a közös felújításra és hasznosításra. Ekkor kezdődött a kastély újabb, napjainkban is tartó virágkora nemzetközi konferenciákkal, dísznövény és kertművészeti napokkal, nyáron és télen gyertyafényes koncertekkel. Sétára hívogat a gyönyörű park a gloriettel és a lenyűgöző botanikuskerttel.

Váczi Márk