Országjárás Velencén: fórum Ukrajna EU-csatlakozásáról

Országjárása keretében Ukrajna Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban tartott lakossági fórumot a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség április 29-én Velencén. Sajtótájékoztató keretében Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Krausz György, Velence polgármestere fejtette ki álláspontját.

Az idő igazol

Tessely Zoltán ismertette: egy hónapja zajlik az országjárás, melynek célja, hogy tájékoztassák a lakosságot a kormány álláspontjáról, és választ adjanak az állampolgárok aggodalmaira. Felidézte a 2015-ös migrációs válságot, ami Bicskét is súlyosan érintette, s amikor - mint mondta - hasonlóan vitatott kérdés volt az illegális bevándorlás, de az idő őket igazolta.

- A legnagyobb jó szándék sem tud segíteni, ha egy tönkretett Európáról beszélünk - hangsúlyozta. Tessely Zoltán kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére is, amit a jelenlegi folyamatok különösen érzékennyé tesznek, és ezzel kapcsolatban iránymutatást kért a szintén jelen lévő miniszterelnök-helyettestől, Semjén Zsolttól.

Krausz György polgármester kiemelte, hogy a fórum lehetőséget teremt a választópolgárok hiteles tájékoztatására. Hangsúlyozta, hogy nem az ukrán emberek ellen, hanem a magyar nemzeti érdekek védelmében fogalmazzák meg álláspontjukat. Személyes tapasztalatai - mint korábbi határőr, nemzetközi fuvarozó és családi gazdálkodó - alapján úgy látja, Ukrajna EU-csatlakozása komoly terheket róhat Magyarországra és annak polgáraira.

- Számos olyan helyzet alakulhat ki, ami magyar emberek mindennapjait veszélyezteti - figyelmeztetett.

A független Ukrajna elismerője

A kormány Ukrajnához fűződő politikáját és az uniós csatlakozás kérdését ismertette részletesen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: Magyarország a független Ukrajna első elismerői között volt, még Antall József kormányzása idején.

- Talán hárman-négyen vagyunk, akik akkor ott voltunk - jegyezte meg, kiemelve, hogy Magyarország nem jóindulatból, hanem saját nemzeti érdekei mentén ismerte el Ukrajnát: - Kellett egy ütközőállam Oroszország és a Nyugat között.

Semjén Zsolt szerint „aligha lehet bennünket ukránellenességgel vádolni”, rámutatva arra, hogy ő maga kezdeményezte az ukrán holodomor (nagy éhínség) népirtásként való parlamenti elismerését. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország nyújtott a legtöbb segítséget Kárpátaljának – nemcsak a magyaroknak, hanem minden ott élőnek –, például vakcinákkal vagy az árvíz utáni újjáépítésben.

Hangsúlyozta: a magyar kormány „sem orosz-, sem ukránbarát, hanem magyarbarát”, vagyis kizárólag a magyar nemzeti érdekeket képviseli.

Kritika az EU felé

A miniszterelnök-helyettes kemény szavakkal bírálta az Európai Uniót, amely szerinte „abszurd módon populizmussal vádolja Magyarországot”. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyedül Magyarország kérdezi meg jogilag releváns formában a polgárok véleményét sorsfordító kérdésekben, például migrációról vagy gyermekvédelemről, referendumok és nemzeti konzultációk formájában. - Vox populi, vox dei - fogalmazott, vagyis „a nép szava, Isten szava”.

A referendumokat azért nem lehet ügydöntő formában megtartani - tette hozzá -, mert a magyar alkotmány szerint nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást kiírni.

Kárpátalja: „Teljes jogfosztás”

A legnagyobb nemzeti problémának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte. Semjén szerint az ott élő magyar kisebbség „teljes jogfosztásban” van: elvették a nyelvi, oktatási és kisebbségi jogaikat, megsértve nemcsak a magyar-ukrán alapszerződést, de több nemzetközi egyezményt és még Ukrajna saját alkotmányát is. Példaként említette Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjének esetét is, akinek szerinte „az életét mentette meg”, hogy Magyarországra menekülhetett egy koncepciós eljárás elől. A magyar szervezet székházát pedig felgyújtották - tette hozzá.

- Ukrajna nem jogállam, hanem katonai diktatúra - jelentette ki egyértelműen, hozzátéve, hogy ennek hátterében lehetnek háborús okok, de ez nem változtat a tényeken. A magyar álláspont világos: amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogai nem állnak helyre a Majdan előtti szintre (amikor még a kárpátaljai magyarság, a magyar kormány megítélése szerint szélesebb körű nyelvhasználati és oktatási jogokkal rendelkezett), Magyarország nem támogatja Ukrajna NATO- vagy EU-csatlakozását.

EU-csatlakozás kérdése: „Ukrajna nem állam a klasszikus értelemben”

Semjén három fő kifogást sorolt fel Ukrajna EU-csatlakozásával szemben: egyrészt - fogalmazott -, szerinte nincs definiálható határa, hiszen senki nem tudja megmondani, hogy meddig terjed a területe, különösen a háborús helyzet miatt. Továbbá nem tudni, ki számít az ország népességének - különösen a milliós nagyságrendű menekültek és az orosz fennhatóság alá került területek miatt. Valamint úgy véli, nem működik államként - mivel „alapvető funkcióit csak az EU pénzéből látja el”, így szerinte Ukrajna „kvázi állam”, nem szuverén szereplő.

Kritikusan szólt az Unió elcsúszott értékrendjéről is, amely szerinte korábban az „érdemalapú” felvétel elvét vallotta. - Ukrajna semmilyen feltételnek nem felel meg, miközben Törökországot évtizedek óta hitegetik, noha minden kritériumnak megfelelt - fogalmazott, hozzátéve: nem állítja, hogy Törökország felvételének most lenne realitása, de az összevetés tanulságos. Semjén Zsolt megfogalmazása szerint Magyarország demokratikus és következetes, az EU pedig kettős mércét alkalmaz - mind Ukrajna, mind a Nyugat-Balkán vagy Törökország esetében.