Jó reggelt Fejér vármegye!

Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Ezzel nem értek egyet. S hiszem: nem is kell, hogy az idő begyógyítsa a sebeket. Hiszen éppen azoktól vagyunk azok, akik: emberek. Ráadásul egyediek. Mindannyian a magunk nemében. Mind, akik saját sebeket, hegeket hordozunk: ki azért, mert őt bántották, ki azért, mert ő bántott meg más(oka)t. Ki azért, mert nem bír feldolgozni valamiféle traumát – legyen az egy gyermekkori sérülés, egy felnőttkori kudarc, esetleg egy gyerek vagy egy szülő elvesztése. Ezek a sebek be nem forrnak teljesen, sőt: egy életen át emlékeztetnek arra, honnan jöttünk s merre tartunk. Velünk élnek, az életünk részei – ahogyan például az az édesapa is, akinek immár napra pontosan négy éve hiányzik az ölelése.