A Váli kastély titkos krónikája: múltidéző képek és jövőbeli álmok

Ez volt az 1777-ben bevezetett, Ratio Educationis néven ismert szabályozás, amelynek kidolgozásában egy felvidéki származású fiatalembernek, ürményi Ürményi Józsefnek kiemelkedő szerep jutott. Ürményi közép- és felsőbb iskoláit Nagyszombatban végezte, az osztrák törvényeket Bécsben, a hazaiakat Egerben hallgatta. 

Polgári pályáját 1766-ban a királyi ügyészségen kezdte. 1773-ban az udvari kamara, 1774-ben már a magyar kancellária alkalmazásában állt. A közigazgatás és az oktatásügy terén végzett szolgálataiért Vál mezővárosra és Agárd birtokára szóló adománylevelet kapott, valamint megjutalmazták a Szent István-rend keresztjével is. 1802-ben kinevezés útján elnyerte Fejér vármegye főispáni címét, amelyet 1806-os országbírói méltóságra emeléséig viselt. 1825 januárjában vonult nyugalomba, majd ez év június 8-án szeretett váli kastélyában tért meg Teremtőjéhez. 83 esztendős volt.

A nagyméretű, ám szerény kastély 1780-1800 között épült, copf stílusban. Ürményi az építés során megelégedett azzal, hogy a jezsuiták egykori papi házát egy emelettel megmagasítsa. A fő építőmester valószínűleg Kasselik Fidél osztrák mester volt, aki többek között Ürményiék pesti palotáját, a Pesti Magyar Színházat és a Fiúárvaházat is tervezte. A földesúr a kastély köré többnyire német mesterembereket telepített le. Innen ered a község főutcája egyes részeinek helyi elnevezése: Kisnémet és Nagynémet utca. Az épületet az U alakú alaprajz és a homlokzat közepén elhelyezett klasszicista rácsozatú kovácsoltvas erkély határozza meg. Eredeti tetőzete nem ismert, a 20. század elején magas, osztott manzárdtetőt kapott. Ekkor már a Dreher család tulajdona volt, ők birtokolták Vált is.

A gazdacserére 1878-ban került sor, amikor ifjabb Dreher Antal sörgyáros vásárolta meg a birtokot és a kastélyt. Később fia, Dreher Jenő idejében gazdatiszti lakásokat alakítottak ki az épületben, amely a II. világháború alatt előbb német katonai kórház, majd hadi kórház lett. A bombázást elkerülte, de az új rendszer államosító intézkedései elérték. Az 1950-es évektől könyvtári és oktatási célokra használták. A következő évtizedben két alkalommal tatarozták: 1961-ben, amikor megnyílt a Vajda János emlékmúzeum, majd 1969-ben. Közben 1963-ban a mezőgazdasági szakiskola kezdte meg működését. 

A Csipkerózsika-álmát alvó helyi látványosság megújulása a következő években várható: a helyreállítás és felújítás tanulmányterve már elkészült – számolt be a fejleményekről 2024 áprilisában a Fejér Megyei Hírlap. Remélhetőleg az idei év végére a kiviteli tervek is elkészülnek, és a település egykori ékköve ismét régi pompájában ragyoghat majd.