Kutatják, mi lehet a seregélyesi osztálytermek alatt

– Seregélyesen először egyházi iskolák voltak, katolikus és református – mondta Sajtos József igazgató. – Egy írásos emlék az 1870-es évekből való, akkor épült fel a falu első emeletes épülete, az pedig éppen az iskola volt, és felette kialakítottak egy tanítói lakást, amelyből a későbbiekben osztályterem lett. Mellette állt a plébánia és a katolikus templom. A pince, amiről szó van, egykor a plébániához tartozott.

A katolikus templom 1801 és 1803 között épült, 1803. május 4-én szentelték fel Szent Flórián tiszteletére, aki a nagyközség védőszentje is. Nem lehet tudni egészen pontosan, mikor építette fel Zichy Sándor gróf az iskolát, de ha 1875 lenne a pontos dátum, akkor ez azt jelentené, hogy az oktatási intézmény idén jubilál, azaz éppen ebben az esztendőben lenne 150 éves.

– Amikor 2008-2009-ben felújítottuk az épületet és teljesen levertük a vakolatot, akkor találtuk meg az egykori pince boltívét – folytatta Sajtos József. – Az akkori idős emberek, akik sajnos azóta már eltávoztak közülünk, azt mondták, ne csodálkozzunk, mert valamikor ott volt a plébánia pincéje az iskola alatt. De többet ők sem tudtak róla mondani. Tény azonban, hogy a felette lévő osztálytermek vizesednek, és bár a falakat alászigeteltük és a tégla száraz, a parketta alulról mindig nedvesedik. Egy ismerős révén jutottunk el a HUN-REN BTK Régészeti Intézet munkatársaihoz, akik vállalták, hogy segítenek a probléma feltárásában. Ekrik Ákos régész talajradarral megvizsgálta az épületen belül érintett termeket. A geofizikai adatok alapján generált amplitúdótérképeken jól látható a feltételezett pince, behatárolható annak alakja, azonban az esetleges feltöltésére vonatkozóan nem sikerült pontosabb részleteket megtudniuk. Aztán néhány nappal ezelőtt Mende Balázs, a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatóhelyettese Ekrik Ákossal próbafúrásokat végzett, hogy endoszkóppal megvizsgálhassák a tantermeket, a padló alatti részt. Üres pincét nem, csak homokot találtak mindenhol, ott is, ahol erősen látszott, és ott is, ahol nem volt tapasztalható semmiféle geofizikai jel. Több mint valószínű, hogy ha itt pince volt, akkor azt valamikor homokkal feltöltötték.

A GPR egy időalapú mérési eszköz, amely a kibocsátott és visszaverődött radarhullámok között eltelt időt méri. A visszaverődés erősségét a különböző anyagok közötti különbség határozza meg, amely különbség minél nagyobb, annál erősebb lesz a visszaverődő jel az adott réteg vagy jelenség felszínéről.

Két tanterem esetében – az épületfalak nedvesedéséből következtetve –, felvetődött annak a gyanúja, hogy alattuk nem betemetett, esetleg vízzel telt pincehelyiségek találhatók. Erre utaló szóbeli adatok is ismertek voltak, azonban az épület korábbi átalakítása, felújítása során ennek a nyomai teljesen eltűntek. A geofizikai vizsgálat során a méréseket négyszög alaprajzú területeken kijelölve végezték, igyekezve minél nagyobb lefedést elérni. Az egyes termek és helységek mérete és kialakítása határozta meg, hogy azon belül milyen nagyságú területet tudtak felmérni: ez végül közel kétszáz négyzetméteres volt.  

Mind a két tanteremben az erőteljes visszaverődő radarjelek jellege és az interpoláció során kapott szeletek egy-egy nagyméretű pincehelység meglétét valószínűsítik, mindkettő lejárata – vagy annak egy szakasza – feltehetően a gondnoki szoba hosszanti kereszttengelyében futhat. A folyosón, a feltételezett bejárat helyén csupán csekély szélességben tudtak vizsgálódni, így az onnan származó adatok elég bizonytalanok, ebből adódóan az a mérés az egykori lejárat pontos helyének az azonosítását nem tette lehetővé, azonban az a gondoki szoba bejártával szemben vagy annak a vonalában sejthető. Az épületen kívül vizsgált részen a pincék folytatására utaló jeleket a mérés nem mutatott ki.

A jelen állás szerint nagy valószínűséggel az egykori pincék egy korábbi átalakítás után nem maradtak üresek, hanem homokkal lettek feltöltve, amit viszont nem tömörítettek. A homokban ily módon könnyen felhalmozódó nedvesség a pince falai és padlója miatt nem tud távozni, így ez magyarázatot adhat a falak vizesedésére. A szakemberek még elemzik az adatokat, de a jelenlegi terv az, hogy a nyár folyamán visszatérnek, és egy kutatóárokkal feltárják az egyik tantermet, hátha választ kapnak a még meglévő kérdésekre.