Alkotmánybíró koszorúzott az Olimpiai Emlékműnél

Korábban február 28-án, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához kapcsolódva járt Székesfehérváron Horváth Attila tanszékvezető egyetemi tanár, alkotmánybíró, aki az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló koncepciós perekről tartott előadást. Laczkó Gábor mesterpedagógus, a Vasvári Pál Általános Iskola igazgatója ugyanazon az eseményen Tóth Ilonka tragikus sorsáról beszélt. Pénteken mindketten ott voltak a székesfehérvári Olimpiai Emlékműnél, miután elfogadták az Aranycsapat Alapítvány elnökének, Kű Lajosnak a meghívását. Miután közösen megkoszorúzták Helsinki sporthőseinek emlékművét, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, támogatásukról biztosították az egykori nagyszerű, olimpiai ezüstérmes futballistát. Horváth Attila meghívta, tartson előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Laczkó Gábor pedig megígérte, hogy rövidesen, Puskás Ferenc születésnapja alkalmából „legsportosabb” diákjaival tér vissza az emlékműhöz.   

Kű Lajos elmondta: elképzelése szerint támogatóinak segítségével az Olimpia Emlékmű környezete megszépül, majd újabb alkotásokkal gazdagodik, további legendás sportolók mellszobrát készülnek megvalósítani a területen. Olyanokét, akik magyarként, de kényszerűségből más nemzet színeiben értek el maradandó sikereket. Kik ők?

Szabó Katalin erdélyi magyar többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász az 1984. évi olimpiai játékokon Los Angelesben négy aranyérmet szerzett, rajta kívül ez a teljesítmény csupán három másik tornásznőnek sikerült – ezek egyike volt Keleti Ágnes. Vörös Zsuzsanna, a koronázó város öttusázó olimpiai bajnoka 2004-ben szerzett dicsőséget Székesfehérvárnak és a nemzetnek. Francia Zsuzsanna, a Nobel-díjas Karikó Katalin leánya tagja volt a Pekingben és Londonban olimpiai aranyat szerzett amerikai evezős nyolcasnak. Balázs Jolán magasugró Románia színeiben lett kétszeres olimpiai bajnok, 1960-ban Rómában és négy évvel később Tokióban diadalmaskodott, pályafutása során tizennégy világrekordot döntött meg. Torma Gyula, aki kétszer is legyőzte Papp Lacit és ezer mérkőzéséből csak hetet veszített el, Csehszlovákiát képviselve indulhatott olimpián, és 1948-ban Londonban győzött. A legendás teniszezőről, az Újvidéken született Szeles Mónikáról sem feledkeznek meg, aki sok nagyszerű eredménye mellett olimpiai bronzérmet nyert az ezredfordulón. A magyar származású Karch Kiraly röplabda játékosként kétszer teremben, egyszer strandröplabdában, majd edzőként volt olimpiai bajnok. Édesapja 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, a szívében magyar maradt. A kárpátaljai Becza József labdarúgó sem tehetett arról, hogy a Szovjetunió állampolgáraként lehetett csak válogatott és olimpiai aranyérmes.

Kötelességünk, hogy példájukat maradandó módon örökül hagyjuk a fiatal generációk számára! – ebben egyezett meg mindhárom tisztelgő látogató pénteken az Olimpiai Emlékmű talapzatánál. (Horváth Attila alkotmánybíróval hosszabb interjút készítettünk, amit rövidesen olvashatnak a FEOL, illetve a Fejér Megyei Hírlap felületén.)