Magukra maradt gépek gyászolják a börgöndi tragédiában elhunytakat

Mi történt a North American Trojan T28-A típusú repülőgéppel és a pilótákkal? Ketten haltak meg a börgöndi repülőtragédia során, Rózsavölgyi Vilmos, a Rivair Pilótaiskola vezető oktatója és a fia, a vállalkozásban ugyancsak oktatóként dolgozó Rózsavölgyi Árpád. Rózsavölgyiék 2021-ben vásárolták meg az 1951-ben gyártott Trojant, amit egykor kiképző, felderítő és földi támogató feladatokra használtak.

A KBSZ időközi nyilatkozata ezt írta: „Az egyik bemutató során az eseményben érintett légijármű pilótája – egy, a repülőnap hatósági engedélyében nem szereplő – műrepülő manőver végrehajtása közben elvesztette irányítását a légijármű felett és nagy sebességgel irányítatlanul a földbe csapódott. A légijárműben tartózkodó két pilóta a helyszínen életét vesztette. A légijármű becsapódásának helyszínénél – a 19-es futópálya küszöbétől körülbelül 300 méterre – parkoló gépjárműben és mellette tartózkodók közül három fő súlyosan, egy személy könnyebben megsérült. A becsapódás következtében kialakuló tűzben a személygépjármű kiégett.” A repülőnap látogatói szerint Árpád és Vilmos láthatóan jó hangulatban ültek be a repülőgépbe, amit eredetileg katonai célokra gyártottak, és legkevésbé sem műrepülésre. Az előző napi sikerüket szerették volna megismételni, hiszen szombaton, a szegedi repülőnapon probléma nélkül mutatták be az úgynevezett orsót, amit Börgöndön elhibáztak.

A vizsgálók helyszíni szemlét végeztek, fényképeket, videofelvételeket gyűjtöttek össze és készítettek, alaposan kielemezték a légijármű roncsát és minden vonatkozó dokumentumot. Minden lehetséges tanút meghallgattak. Azonban az időközi nyilatkozat sok szakember számára meglepő módon azt a megállapítást tette, hogy „még mindig nincs olyan jogszabály, amely a magyarországi polgári célú nyilvános repülőrendezvényekre vonatkozó részletes szabályozást tartalmazná. A Vb (a vizsgáló bizottság – a szerk.) a fent említettek és a vizsgálat során feltárt tények elemzése alapján a hasonló repülőrendezvények jelentős biztonsági kockázatainak csökkentése, valamint a pilóták és a közönség védelme érdekében újabb biztonsági ajánlások kiadását mérlegeli. A vizsgálat befejezése után annak eredményeit a KBSZ az idézett jogszabályok értelmében zárójelentés formájában, honlapján teszi közzé.”

Ezt máig hiába várjuk, bár egyáltalán nem szokatlan, hogy két, vagy akár több évbe kerül, mire egy ilyen dokumentum napvilágot lát. Azonban az eltelt hónapoktól függetlenül tény, hogy a jelenleg érvényben lévő repülőrendezvények szabályozása és a baleset bekövetkezése között semmiféle közvetlen kapcsolatot nem tudott megállapítani a vizsgáló bizottság. Repülős szakmai körökben általános az a vélekedés, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás a pilótákra és a látogatókra nézve is megfelelő biztonságot garantál, hiszen a bemutatók esetében a rendezők és a Közlekedési Hatóság szakemberei a legnagyobb körültekintéssel járnak el az engedélyek kiadása során, ilyenkor többek között kockázatelemzést is végezve.

A rendezvények számához mérten egyébként kevés baleset fordul elő, igaz, annak visszhangja a történtek súlyához képest aránytalanul nagy. Egyelőre úgy tűnik, a hatóság jogszabályi változtatásoktól várja a biztonság növelését, pedig az emberi tényezőt nem lehet kiiktatni, márpedig ezek jelentik a legnagyobb kockázatot, a pilóta hibáját semmilyen jogszabály nem tudja megelőzni. A rendőrségi vizsgálat szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy a börgöndi tragédia bekövetkezéséhez repülőhiba vezetett, ettől eltérő véleményt a KBSZ zárónyilatkozata sem igen tartalmazhat – bár nem tudjuk, mi lesz a vizsgálat vége.

A székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület hónapok óta, rendkívüli körültekintéssel készült a sorrendben 28., végül befejezetlen Börgöndi Légiparádéra, amely nap dátuma sajnos most már örökre fekete betűkkel szerepel a bázist azóta is erején felül üzemeltető szervezet emlékkönyvében. Az egyesület tagjai egy emberként, mély megrendüléssel a szívükben fejezték ki együttérzésüket az elhunyt repülősök családtagjai felé, gyászukban osztoznak, az áldozatok emlékét azóta is tisztelettel őrzik. Nem feledkeztek meg a sérültekről sem. Azonban idővel dönteniük kellett: vagy hagynak mindent veszendőbe, vagy tovább dolgoznak azért, hogy a székesfehérvári repülés fennmaradjon és a tragédia után a börgöndi bázis további létesítményekkel és rendezvényekkel együtt tovább fejlődjék. Miután a tagság többségének véleménye szerint utóbbiban egyeztek meg, túl vannak már egy újabb sikeres légiparádén, tovább szervezik a repülős táborokat, rövidesen átvesznek egy újabb hangárt, gazdagítják a múzeumot, és aktív résztvevői a Kadét és az Ifjúsági Pilóta Programnak.

Az egykori baleset természetesen nem csak a fehérváriak emlékezetében él, így van ez Rózsavölgyiék szűkebb hazájában, Csongrád-Csanád vármegyében is. Az ottani hírportál, a delmagyar.hu pénteken arról számolt be, hogy az elhunyt pilóták két An-2-es típusú repülőgépe a tragédia óta elhagyatottan áll egy jobb napokra érdemes, mára birkalegelőnek használt leszállópálya végén.