Romkastélyból múzeum lesz Velencén (videóval)

Az épületet a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola újítja fel, a szakmai munkát L. Simon László irányítja, aki a feol.hu-nak adott interjújában beszámolt arról, mi lesz az épületben, kiket várnak majd és mikor nyit a Velencei-tó térségének legújabb kulturális-turisztikai csemegéje.

2020-ban írtuk meg először, hogy a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola újabb kulturális tér nyitását tervezi a térségben. A Velencei-tó egykoron meghatározó nemesi birtokos famíliája, a Meszleny-család több mint háromszáz éves épületének megmentése lett a cél. Hogy áll a felújítás?

– A Meszleny-kastély felújítása építészetileg az utolsó szakaszába jutott: kívülről szinte teljesen készen vagyunk, a díszítőelemek elhelyezése, a fal színezése van vissza, továbbá zajlanak a belső felújítási munkák. A közeljövőben kerül sorra a világítás és a burkolás. A tervek szerint június-július hónapban teljesen kész lesz az épület. Utána jön a kertrendezés és a kiállításépítés, illetve a két pince közül a komolyabb, hosszabb külső bejáratának a visszaépítése, mert az beszakadt. Olyan pincéje van ugyanis az épületnek, amelynek van egy lejárata a kastélyból, és van egy külső bejárata a vasútállomás irányából. Tehát ez utóbbinak a visszaépítése van még hátra, és akkor gyakorlatilag készen lesz az épület. A kastélyterekbe álmodott kiállításokkal együtt október közepére készülünk el, ekkor szeretnénk ünnepélyesen felavatni és a nagyközönség előtt megnyitni.

Végül mi lesz az épület fő rendeltetése? 

– Az épületben múzeum lesz, amely két részből áll. Lesz egy hat termet elfoglaló állandó kiállítása, amelyben Fischer Emil egykori porcelán- és kerámiagyáros népi szecessziós tárgyait mutatjuk be. Ez, mondhatom, országos szinten unikális kiállítás lesz, ugyanis komolyabb gyűjteményi anyagot tudunk bemutatni, mint amilyen az Iparművészeti Múzeum ilyen tárgyú gyűjteménye. Két további terem pedig időszaki kiállítótér lesz, azért, hogy mindig legyen értelme újra visszajönni azoknak, akik már jártak itt. Az időszaki tárlatok is a magyar porcelán- és kerámiaművészetre fókuszálnak majd, évente többször: a tervek szerint bemutatjuk majd akár a Zsolnay, akár a Herendi és a Hollóházi Porcelángyár munkásságát, de számos egyéb jelentős keramikus manufaktúra, illetve kortárs iparművészek alkotásai kapnak helyet a múzeumi terekben. A téma tehát mindenképpen a porcelán- és kerámiaművészet lesz, de alkalmanként az üvegművészettel is foglalkozni fogunk. Ám ahogy azt a kápolnásnyéki Halász-kastélyban már ismerhetik a vendégek, itt is lesz egy, a kastély és a Meszleny-család történetét feldolgozó kiállítás, melynek elkészítésére ezúttal is Bányai Balázs történészt kértem meg, aki a Vörösmarty Emlékház és a Halász-kastély történetét is feldolgozta. A kiállítás előkészítése már zajlik, a műtárgyak fotózása folyamatban van, hiszen komoly kísérő albumot és katalógust készítünk az érdeklődők számára.

Korábban azt is megírtuk, hogy a kastélyt körülvevő park rendezésére is szükség lesz. Bejáráskor láttam, hogy a közvetlen környezetét már rendezik. Mik tehát most a környezeti tervek?

– Nagy feladat lesz a kastélykert rendezése. Bejártuk Krausz György polgármester úrral és a képviselő-testület pár tagjával az egész kastélykertet, amely egyébként több részre van osztva. Egy részét az alapítványunk megvásárolta, egy másik része pedig önkormányzati tulajdon. Mi ez utóbbi területet is szeretnénk rendbe tenni, sőt, rendben tartani a későbbiek folyamán is, hiszen ezzel a területtel legalább harminc éve nem foglalkozott senki sem. Minderről már szóban megegyeztünk a városvezetéssel. Azt gondolom, ez egy klasszikus „win-win szituáció”, hiszen a bozótos, invazív fajokkal benőtt területet rendezni szeretnénk, visszaállítjuk az eredeti allékat, szép ösvényeket alakítunk ki. Ezzel az önkormányzat nagy tehertől szabadul meg, de nyilván mi is jól járunk, mert akkor egyben tudjuk kezelni a kastélyparkot, ahogy az eredetileg is volt. És, nem mellesleg a helyi lakosok is jól járnak, mert azt szeretnénk, hogy ők ingyen látogathassák majd a parkot. Ehhez még szükséges, hogy lekerüljön a területről az előző városvezetés által – szerintem alaptalanul – rátett természeti védettség, illetve, hogy az erdő művelési ág helyett a terület egy része park besorolást kapjon. Ha ehhez megkapjuk az írásos beleegyezéseket, majd ezt követően az engedélyeket, akkor nagyon szép parkot tudunk kialakítani, jelentős munkával. De nyugodtak vagyunk, mert szerencsére nagyon jó a viszony a jelenlegi városvezetéssel, végre igazi lokálpatrióta polgármestere van Velencének.

Lesz-e olyan kulturális élet a velencei kastélyban, mint a kápolnásnyéki Halász-kastélyban? Vagy inkább a múzeumi státusza kerül előtérbe?

– Az igaz, hogy alkalmas lesz az épület arra, hogy izgalmas kulturális élet alakuljon ki ott is. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a velencei-tavi közösség nagysága, érdeklődése korlátozott. Vagyis azt látjuk, hogy ugyanazok járnak a Halász-kastély kiállításaira, előadásaira és a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad műsoraira is. Tehát annak a polgári rétegnek a száma, amely a kultúrának ezt a szeletét fogyasztja, véges. Éppen ezért olyan kiállítótérben és turisztikai helyszínben gondolkodunk, amely a távolabb élőket is ide fogja csalogatni. A cél, hogy olyan minőségi kínálat legyen a Velencei-tónál, ahová a négycsillagos szállodában pihenő igényesebb turistának is érdemes kimozdulnia. A velencei szálloda vendégei a Meszleny-kastély múzeumába 4-5 perc sétával át tudnak jönni, ahogy azok is, akik felszállnak a vonatra Budapesten, fél óra alatt Velencén vannak és a vasútállomásról két perc alatt elérik a létrejövő múzeumot. De ehhez olyan színvonalú időszaki kiállítások kellenek, hogy el akarjanak jönni.

A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola eddigi tevékenysége garancia a minőségre. A Népfőiskola égisze alatt szerveződnek majd a tárlatok? Hol tartanak jelenleg a felújítás költségeivel?

– A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola az épület tulajdonosa, s Rodics Eszter elnök asszony, a kuratórium és a kollégáink kiváló értékteremtő munkát végeznek. Erre az épületre az a tervünk, hogy rendes közgyűjteményi minősítést kapjon, tehát múzeumként működjön. Az állandó kiállítás mellett mi szervezzük majd az új kiállításokat is. A kastély felújításához a Népfőiskola állami és magántámogatásokat, illetve saját forrásokat is felhasznál. Most azt látom, hogy a teljes beruházás meg fogja haladni a milliárdos költségeket, s akkor még a parkról nem is beszéltem, de azt nem is akarjuk kiszámolni addig, amíg nincs aláírt szerződésünk.