Így nézett ki Fehérvár a '80-as években (képgalériával)

A nyolcvanas években valami egészen más illatot hozott a szél, mely szétfújta az olajválság mindent beborító terhes illatát, majd körbecsókolta a '70-es évek bébibummjának cseperedő apróságait. Friss levegőt vitt Székesfehérvár benépesült panelrengetegeinek nyitott ablakain, sőt, ha huncut volt, a csukott ablakokon és felborzolta a dilatációkba beköltözött denevérek puha bundáját. A korszak hangulatát ma már csak emlékek és egy gondosan összeállított fotóválogatás idézi fel, amely megmutatja, hogyan élt és változott Székesfehérvár ebben az időszakban.

Az utcákon hatalmas, komoly rugózattal ellátott, tömör kerekes babakocsik gurultak, míg a bundákba bújt édesanyák tolták őket és édesebbnél édes terhüket egy közeli, vasból hegesztett játszótér glóbuszai felé, vagy éppen egy boltba.

Még nem voltak egymással versengő nagyáruházak, csak úgy kitették a bolt elé az áru egy részét, csalogatónak, és akinek megtetszett egy apróság, vagy éppen egy szőnyeg, hát betért.

A párok sem úgy mentek mint ma, hogy a fiú megy elől, és követi őt a lány, még az ajtók esetében is, hanem egymásnak dőltek, mint a létra szára, és úgy vonultak végig a városon, vagy ha volt, akkor a kocsiig, és igen, egy hófehér Škoda tulajdonosának lenni nagy büszkeség volt. Nem csak arról adott tanúbizonyságot, hogy az illetőnek van pénze, és hogy azt már nagyon régen be is fizette, hanem arról is, hogy volt türelme kivárni.

Az öregek még a családokban éltek, meséltek sok mindent a múltról, a hihetetlennek tűnő fiatalkori énjükről, teherbírásukról, száz kalandról és száz csodáról, egészen addig amíg szóba nem került a háború, mert akkor a tátott szájú gyerekek anyja rámordult az öregre, aki azonmód elhallgatott, és csak kint, a napsütésben, a padon ülve, ahogy az az idősek esetében régen divat volt, csak ott folytatta magában a visszaemlékezést azokról a hónapokról, amelyeket azzal töltött, hogy hazaérjen gyalog az orosz fogságból.

A fotóválogatás több évtizeddel visz vissza a múltba

A sok történet a nyolcvanas években nem csak azért szakadt hirtelen félbe, mert kímélni akarták a gyerekeket, hanem mert a nyolcvanas évek szele bármennyire is új illatot hozott, nem követte vihar, így a szabadság szele egészen az évtized végéig váratott magára.